Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
Menüpontok

2011/2 – Vallásszabadság?

Tanulmány

Kis János: Az állam semlegessége. Újabb nekifutás.

"(A) semlegességi elv közelebbről, a semlegesség mint közös alapok elve az állami aktusokból és ezek hivatalos igazolásából szigorúan kizárja a vallási hivatkozásokat, jóval kevésbé szigorú azonban, amikor a nyilvánosan megszólaló személy nem az állam nevében, illetve az állam útján nem a polgárok összessége nevében beszél. A semlegesség liberális elgondolása nem ítéli a hívő embereket arra, hogy leglényegesebbnek tartott megfontolásaikról hallgassanak a nyilvánosság előtt."

 

Az itt megjelenő tanulmány, amelyet Kis János az Oxford Encyclopedia of Constitutional Law számára írt, Az állam semlegessége című, 1997-ben az Atlantisz Kiadónál megjelent könyvének címadó fejezetének gondolatait folytatja.

Uitz Renáta: "Hogy ki egyház és ki nem" Látlelet a magyar állam és az egyházak viszonyáról

"Az új egyháztörvény históriája nem fest derűs képet a köztársaságról. Az első sarkalatos törvény, a 2011. évi C. törvény beterjesztése, parlamenti vitája, majd a visszavonásáért folytatott méltatlan versenyfutás az Alkotmánybírósággal, az új törvényhez szükséges utólagos alaptörvény-kiegészítés és az elfogadását övező méltatlan felhajtás együttesen is megerősítik: a magyar törvényhozó saját akarata és képességei szerint cselekszik, függetlenül a magyar államra vonatkozó nemzetközi kötelezettségektől, az emberi jogok védelmének általánosan elfogadott alapelveitől és szabályaitól, valamint a magyar történelem tanulságaitól."

"A parlamentben elhangzott állításokkal ellentétben a vallás szabad gyakorlása évszázados véres küzdelmekben kivívott, mára széles körben elismert emberi jog, és nem a szuverén jó szándékának vagy nagylelkűségének következménye."

"A tanulság egyszerű: egy adott államon belül az egyházakra és vallási közösségekre vonatkozó állami szabályok összessége a szabályok egymásra hatásában biztosítja, hogy az állam semlegesen és pártatlanul, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen viszonyul a területén működő vallási közösségekhez. A magyar törvényhozó tétova kísérletet sem tett a látszat fenntartására."

Interjú

"...megtalálni a lehető legsemlegesebb jogi keretet, amely elfogadja a vallási közösségek különbségeit." W. Cole Durham Jr.-ral, a Brigham Young University jogi karának professzorával Uitz Renáta beszélget

"Az egyik kérdés, amelyet gyakran felvetek, így hangzik: eljöhet-e az a nap, amikor az európaiak saját identitásukat nem egy bizonyos vallási vagy hitelvi rendszerben határozzák meg, hanem az európai demokráciához és az emberi jogokhoz való viszonyukban, amelyben a lelkiismereti és vallásszabadság is benne foglaltatik?" (W. Cole Durham Jr.)

Fórum

Egyháztörvény

Az új egyházügyi törvény júliusi elfogadását követően a szerkesztőség azt kérdezte a felkért szakértőktől, mit gondolnak a vallásszabadság, az állam és egyház viszonyának, az egyházak helyzetének alakulásáról az Alaptörvény és az új törvény hatálybalépését követően. Az itt olvasható írások elkészültét követően az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette, néhány órával később pedig az Országgyűlés is hatályon kívül helyezte, majd december 3O-án lényegében azonos tartalommal ismét elfogadta a lelkiismereti és vallásszabadság  jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt. Mint az olvasó láthatja, szerzőink súlyos kritikai megállapitásai mit sem veszítettek érvényességükből. 

Rovatunkban ezúttal Schweitzer Gábor, Mink Júlia, Iványi Gábor, Szathmáry Béla és Rixer Ádám fejtik ki véleményüket.

Döntés előtt

Egyházak és magánszemélyek indítványa az Alkotmánybírósághoz

Többek között az itt olvasható inditvány nyomán az Alkotmánybíróság 164/2011. (XII. 20.) AB határozatával közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenesnek mondta ki és hatályon kívül helyezte az indítvány által támadott törvényt. Az Országgyűlés 2011. december 30-i ülésén lényegében változatlan formában újra elfogadta a törvényt, amely továbbra is magában foglalja az indítványban szereplő és az alkotmánybirák által el nem birált alkotmányossági kifogásokat. Ezért azután az egyik inditványozó 2011. deccmeber 31-i újabb alkotmánybirósági inditványában megsimételte az itt olvasható alkotmányos kifogásokat.

Döntés után

Polgári Eszter: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi döntéseiből

Rovatunkban ezúttal is ismertetjük az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi fontos döntéseit.

Az Egyezmény 3. cikke, a kínzás tilalma: V. C. Szlovákia elleni ügye.

Az Egyezmény 8. cikke, a magán- és családi élet tiszteletbentartásához való jog: Shaw Magyarország elleni ügye.

Az Egyezmény 10. cikke, a véleménynyilvánítás szabadsága: Fratanoló János Magyarország elleni ügye, valamint Palomo Sanchez és mások
Spanyolország elleni ügye
 

Verdes Tamás: "Tekintet nélkül károsodására" Az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogai bizottságának álláspontja a fogyatékos emberek választójogának korlátozásáról

Verdes Tamás az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottság Spanyolországról közzétett országjelentésének apropóján vizsgálja a fogyatékkal élők szavazati jogának nemzetközi jogi értelmezését.

"Az Alaptörvény jelentős módosítást hajt végre. Egyfelől megszünteti a fogyatékos emberek választójogának általános és automatikus korlátozását, vagyis 2012-től a cselekvőképesség korlátozása és a gondnokság alá helyezés nem vezet feltétlenül a választójog elvonásához. Másfelől fenntartja a korlátozás lehetőségét, amennyiben a bíróságoknak minden gondnokság alá helyezési eljárás során egyedi döntéseket kell hozniuk az érintett személy választójogának meghagyásáról vagy elvonásáról."

Szemle

Kovács Ágnes: Diszkriminációs helyzetkép Európában

Szemesi Sándor: A diszkrimináció tilalma az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában, Budapest, Complex, 2009, 188 oldal.

Jogvédők

Levélváltás az egyházi törvényről

A rovatban közöljük Iványi Gábornak, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

elnökének Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez az egyháztörvény ügyében intézett levelét, illetve a miniszterelnök-helyettes válaszát. Ugyancsak közöljük Lukács Tamásnak, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága elnökének levelét több, egyházi státuszát elveszitő egyház képviselőjének hozzá intézett levelére.

Ajánló

Kállai Péter, Peragovics Tamás: Ajánló - Nemzetközi emberi jogok (e-olvasókönyv)

"A Halmai Gábor, Juhász Gábor, Majtényi Balázs és Salát Orsolya közös szerkesztésében létrejött Nemzetközi emberi jogok című összeállítás valójában esetgyűjtemény, amelynek célja, hogy a hallgatókat magyar és nemzetközi jogeseteken keresztül ismertesse meg az alapvető emberi jogokat érintő hazai és nemzetközi joggyakorlattal."

Abstracts

English abstracts