Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
Menüpontok

2012/1 – Társadalmi igazságosság

Tanulmány

Bánkuti Miklós, Dombos Tamás, Fleck Zoltán, Halmai Gábor, Rozgonyi Krisztina, Majtényi Balázs, Majtényi László, Polgári Eszter, Kim Lane Scheppele, Somody Bernadette, Uitz Renáta: Vélemény Magyarország új alkotmányos rendjéről


Bánkuti Miklós, Dombos Tamás, Fleck Zoltán, Halmai Gábor, Rozgonyi Krisztina, Majtényi Balázs, Majtényi László, Polgári Eszter, Kim Lane Scheppele, Somody Bernadette, Uitz Renáta:


Vélemény Magyarország új alkotmányos rendjéről - Amicus brief a Velencei Bizottságnak az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről és a legfontosabb sarkalatos törvényekről


Szerkesztők:
Halmai Gábor egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Princeton University,
Kim Lane Scheppele egyetemi tanár, Princeton University

 

„Az új alkotmány 2012. január 1-jei hatálybalépésének idejére az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény által kialakított
új alkotmányos rendszer fontos részeit képező a sarkalatos törvények jelentős részét. Az elfogadott sarkalatos törvények az alkotmányos intézményeket jelentősen átalakították, és emellett, illetve éppen ezáltal az alapjogok érvényesülését alapvetően gyengítettek... Az előző alkotmány minősített többségű törvényeket elsősorban az alapjogok különleges védelmére írt elő, ezzel szemben az Alaptörvény számos kormányzati politikai kérdést vont ki a jövőbeni többségi törvényhozó befolyása alól.”

Juhász Gábor: A gazdasági és szociális jogok védelme az Alkotmányban és az Alaptörvényben

„[A]z Alaptörvény hatályba lépésével elbúcsúzhattunk a szociális biztonság alanyi alapjogként való elismerésének a lehetőségétől... A veszteséglistát bővíti az időskori megélhetés alkotmányosan biztosított lehetőségeinek szűkülése a magánnyugdíjpénztári megoldások kizárása, valamint a sztrájkjogra vonatkozó jogalkotói tevékenység garanciáinak csökkenése azzal, hogy megszűnik a vonatkozó törvények kétharmados többséggel történő elfogadásának követelménye.”

Interjú

„A magyaroknak maguknak kell az alkotmányos megújulást megvalósítani, saját érdekükben„ – Kim Lane Scheppele-vel, a Princeton Egyetem professzorával Halmai Gábor beszélget

„Tudom, nem sok magyar ért egyet velem, és szerintük a napi élet nem ennyire rossz. Az utcán sétálva az ember nem
érzi, hogy egy pártállamban vagy rendőrállamban élne, de én a törvényeket olvasva jutottam erre a következtetésre.
A jelenlegi jogrendszerben a kormány tulajdonképpen azt csinál, amit akar, és én ezért használtam ilyen riasztó leírását
a mostani rendszernek.”
 (Kim Lane Scheppele)

Fórum

Romastratégia

Fórum rovatunk ezúttal a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia név alatt elfogadott romastratégia értelmezésével foglalkozik, benne Dinók Henriett, Majtényi Balázs és Majtényi György közös, valamint Zolnay János véleményével. Míg Dinók Henriett elsősorban a Stratégia és a köznevelési, oktatási törvények közötti ellentmondásra mutat rá, addig a Majtényi testvérek írása a korábbi programok sikertelensége mellett a Stratégia deklaratív céljára, a társadalomtudományi kutatások eredményeinek mellőzésére hívja fel a figyelmet. Zolnay János Katasztrófapolitika című írásában „funkcionális gettósodásról” beszél, és a közoktatásban zajló folyamatok integrációt ellehetetlenítő mivoltát emeli ki.

  • Dinók Henriett: Stratégia vs. oktatásügy
  • Majtényi Balázs – Majtényi György: Üveggyöngyhatás
  • Zolnay János: Katasztrófapolitika

Dokumentum és kommentár

Szigeti Tamás: Sajtó. Szabadság?

Szigeti Tamás írása az Alkotmánybíróság múlt év végén hozott médiatárgyú határozatát elemzi. Álláspontja szerint a
döntésben megjelenő új, közösségi alapú szólás- és sajtószabadság felfogás gyökeresen ellentétes a testület korai döntéseiben foglaltakkal. E felfogás alkalmazásának eredményeként jelentősen szűkül az Alkotmánybíróság alapjogvédő hatásköre e téren.

M. Tóth Balázs: Az unortodox büntetőpolitika az Alkotmánybíróság előtt

M. Tóth Balázs kommentárjában is egy múlt év végén hozott, büntetőeljárási tárgyú alkotmánybírósági döntést vizsgál.
Alapvetően egyetértve a határozat többségi indokolásával, a szerző azt mutatja ki, hogy a panaszjog korlátozására és
a támadott szabályok egynapos hatályba léptetésére vonatkozó többségi érvelés téves volt a korábbi gyakorlat tükrében.
A testületnek emellett számot kellett volna vetnie a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatával is.

Döntés után

Altsach Szabina, Salát Orsolya: A francia alkotmánytanács az elismert népirtások tagadásának tiltásáról

Martos Anna Borbála: Az USA Legfelső Bíróságának döntése: Hosanna-Tabor Evangélikus Gyülekez és Iskola kontra Egyenlő Esélyű Foglalkoztatás Bizottság

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteiből

Az Egyezmény 1. kieg. jk. 1. cikke: A szabad választásokhoz való jog
Scoppola Olaszország elle ni ugye (No. 3.)
Összefoglaló: Unger Anna

Az Egyezmény 10. cikke: A véleménynyilvánítás szabadsága
Vejdeland és mások Svédország elleni ügye
Összefoglalta: Halász Péter és Salát Orsolya

Enyedi Krisztián: Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből

21/2012. (IV. 21. ) Ab határozat
Alaptörvény IX. cikk (2) és (3) bekezdései

22/201 2 . (V. 11.) AB határozat
Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdései

IV/2532/2012. AB végzés
Alaptörvény C) cikk (2) bekezdés

Szemle

Fazekas Flóra: A bátrak igazsága? – A "fordított Solange" javaslat és kritikája

Szemle rovatunkban Fazekas Flóra a "fordított Solange" körül kialakult nyilvános szakmai vitát ismerteti.

„Legally sound, politically aware and practically attractive” – így jellemzi a heidelbergi Max Planck Intézet kutatói által jegyzett, elsőként magyar nyelven, e folyóirat előző számában közzétett „fordított Solange”-javaslatot Mattias Kumm, az európai alkotmányjogtudomány egyik legnevesebb képviselője. Armin von Bogdandy, Matthias Kottmann, Carlino Antpöhler, Johanna Dickschen, Simon Hentrei és Maja Smrkolj koncepciója az európai uniós alapjogvédelmi rendszer átalakítására tett forradalmi
javaslat, amely élénk tudományos diskurzust váltott ki az elmúlt hónapokban.

Abstracts

English abstracts

A teljes szám letöltése egyben

Belív