Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
Menüpontok

2001/1 – Ombudsmanok

Tanulmány

Szente Zoltán: Minta után szabadon. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hatéves tevékenységének értékelése

"Szakmai teljesítménye vállalható lesz utódai számára is, azzal hogy az intézmény fejlődésében még vannak további lehetőségek. Gönczöl alatt az ombudsmani tisztség – tudatosan – elsősorban jogvédelmi szerepkört látott el, s ezen alapvetően nem is kell változtatni."

Sólyom László: Az ombudsman "alapjog-értelmezése" és "normakontrollja"

"Egy régi látogatásom alkalmával a német Alkotmánybíróság akkori elnöke, Roman Herzog rámutatott a szobájában álló külön könyvespolcra, amelyen az alkotmánybíróság határozatainak több mint kilencven kötete sorakozott. Íme, a német anyagi alkotmányjog, mindta. Biztos vagyok benne, hogy a magyar alkotmányjog könyvespolcán ott a helye az adatvédelmi biztos ajánlásainak és állásfoglalásainak is."

Krizsán Andrea: Diszkrimináció-tilalom a kisebbségi biztos gyakorlatában

"A kisebbségi ombudsman intézményének (tehát egy szakombudsmannak) a célja az, hogy védelmezze, érvényre juttassa a jogait a társadalom azon csoportjának, amely eredendően gyenge (mind társadalmi, mind pedig politikai szempontból), a többségnek, és az állam intézményeinek kiszolgáltatott."

Jakab András, Cserne Péter: : A kétharmados törvények helye a magyar jogforrási hierarchiában

"Az alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint – a hangoztatott szólamok ellenére –
 a kétharmados törvények önálló jogforrásként viselkednek. Ezért aztán nem kellene azt a közhelyszerű megállapítást hangoztatni, hogy a kétharmados törvény és az egyszerű törvény között nincs hierarchikus kapcsolat és azon egyenrangúak. Ez ugyanis nem igaz."

Interjú

"A társadalom kezd elfordulni a jogállami forradalom eszményeitől" Majtényi László távozó adatvédelmi biztossal Tóth Gábor Attila beszélget

"Az egész adatvédelem nem más, mint állandó hátrálás. Az adatvédelmi biztos próbál megkapaszkodni és próbálja megőrizni az elért védelmi szintet, de vagy a technológiai fejlődés, vagy a terjeszkedő államhatalom miatt mindig hátrébb szorul. Ebből a nézőpontból, úgy látszik, mindig vesztésre állunk. Ugyanakkor azzal áltattam magam, hogy hangoskodásomnak mégis van valami értelme. Az adatvédelmi biztosnak folyamatosan figyelmeztetnie kell a társadalmat, és a tömeges jogsértések megakadályozása érdekében aktivizmust kell mutatnia. Ezért súlyos, olyakor durva támadások értek. Lehet, hogy ritkábban éltem az aktivizmusnak ezzel a formájával, mint amennyiszer szükséges lett volna. Ezt nem tudom  megítélni."

Fórum

Az ombudsmanok hat éve

Ezúttal az ombudsmani intézménnyel, elsősorban annak magyarországi tapasztalatairól kapcsolatos néhány kérdésről kérdeztük három szakember véleményét. Egyebek között arról, mennyire vált be, honosodott meg Magyarországon az ombudsmani intézmény. A hatalommegosztás történeti alakulásának szemszögéből közelítette meg a kérdést írásában Sári János, aki úgy véli: az országgyűlési biztosok tevékenysége szétfeszíteni látszik azokat a kereteket, amelyek a törvényi megfogalmazásból erednek. Somody Bernadette a biztosok szerepfelfogását összehasonlítva megállapítja, hogy az általános biztos munkájában kirajzolódott szerepfelfogásának egy sajátos oldala, a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek védelmezése; hasonló felfogást – a kisebbséghez tartozók érdekében – a kisebbségi biztos gyakorlatában is megfigyelhetünk; az adatvédelmi biztos tevékenységét a szerző szerint az információs jogokkal kapcoslatos joganyag "jogászi" felügyelete, és e joganyag, illetve a joggyakorlat fejlesztésének és egységesítésének szándéka jellemezte. Tilk Péter az Alkotmánybíróság és az ombudsmanok viszonyát elemezve arra a megállapításra jutott, hogy az alkotmányos szervek együttműködési kötelezettségéből adódóan szerencsés, ha az ombudsmanok és az Alkotmánybíróság az alkotmány rendelkezéseinek értelmezésekor figyelembe veszik egymás álláspontját.

Dokumentum és kommentár

Halmai Gábor: Hatalommegosztás vagy alapjogvédelmi monopólium: Alkotmánybíróság kontra ombudsmanok

"Úgy tűnik, mintha az alkotmánybírák mostani döntése mögött meghúzódó filozófia valahogy így hangzana: ha már mi nem védjük az alapvető jogokat, más se tegye helyettünk."

Pap András László: Az esélyegyenlőség logikája

"A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, illetve a két parlamenti képviselő által benyújtott javaslat vitán felül a hazai kisebbségi jogfejlődés fontos állomása. Jóllehet a javaslatok politikai támogatottsága kicsi, így közeli elfogadásuk sem valószínű, az esélyegyenlőség biztosításáért a különböző csoportok által folytatott jogi és politikai küzdelem figyelemmel kísérése korántsem lehet közömbös a közjog iránt érdeklődő és felelős társadalom számára."

Döntés előtt

A lex Répássy: a köztársasági elnök indítványa az Alkotmánybírósághoz

Az Országgyűlés nyári ülésszakának végén elfogadta a Polgári törvénykönyv módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a sajtóban megjelent véleményre az érintett személyiségi jogaira tekintettel szintén reagáljon. A köztársasági elnök alkotmányossági aggályait megfogalmazva előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Rovatunkban közöljük az elnöki indítványt és Hanák András kommentárát a vélemény-helyreigazítás műfajának a sajtó- és szólásszabadságot érintő problémáiról.

Hanák András: Meddig nyújtózkodhat a magyar szólásszabadság? Amicus curiae az Alkotmánybíróság előtt folyamatban levő ügyben

Az Országgyűlés nyári ülésszakának végén elfogadta a Polgári törvénykönyv módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a sajtóban megjelent véleményre az érintett személyiségi jogaira tekintettel szintén reagáljon. A köztársasági elnök alkotmányossági aggályait megfogalmazva előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Rovatunkban közöljük az elnöki indítványt és Hanák András kommentárát a vélemény-helyreigazítás műfajának a sajtó- és szólásszabadságot érintő problémáiról.

Döntés után

A nőkkel szembeni diszkrimináció tilalmáról: a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. XII. 18-án, New Yorkban elfogadott egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve

A nők elleni diszkrimináció minden formáját tilalmazó egyezményt 1979. december 18-án írták alá, és 1981-ben lépett hatályba. Jelenleg 165 állam a részese. Az itt közölt kiegészítő jegyzőkönyv egyéni panaszjogot biztosít az egyezmény megsértése miatt az annak végrehajtását ellenőrző ENSZ-bizottsághoz.

Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből

13/2001. (V. 14.) AB határozat: az elítéltek szólásszabadsága
Alkotmány 2. § (1) bekezdés – jogbiztonság
Alkotmány 61. § (1) bekezdés – a véleménynyilvánítás szabadsága
Alkotmány 61. § (2) bekezdés – sajtószabadság
30/1992. (V. 26.) AB határozat
36/1994. (VI. 24.) AB határozat
37/1992. (VI. 10.) AB határozat
20/1997. (III. 19.) AB határozat
Emberi Jogok Európai Bizottsága/Bírósága (inter alia):
Reeve versus Netherlands (1990)
Bamber versus United Kingdom (1997)
„Vereniging Weekblad Bluf!” versus Netherlands (1994)

18/2001. (VI. 1.) AB határozat: diszkrimináció a meddőségkezelésben
Alkotmány 13. § (1) bekezdés – tulajdonhoz való jog
Alkotmány 15. § – a házasság és család védelme
Alkotmány 70/A. § – a hátrányos megkülönböztetés tilalma
Alkotmány 70/E. § – szociális jogok
750/B/1990. AB határozat
9/1990. (IV. 25.) AB határozat
56/1995. (IX. 15.) AB határozat

17/2001. (VI. 1.) AB határozat: a bírók pártatlansága, elfogultság
Alkotmány 2. § (1) bekezdés – jogbiztonság
Alkotmány 50. § (3) bekezdés – a bírák függetlensége
Alkotmány 57. § (1) bekezdés – független és pártatlan bírósághoz való jog
67/1995. (XII. 7.) AB határozat
43/1998. (X. 9.) AB határozat
19/1999. (VI. 25.) AB határozat
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (94) 12. számú ajánlása

Szemle

Halmai Gábor: A kezdet vége vagy a vég kezdete?

"Csak reménykedhetünk abban, hogy az alkotmánybíráskodás második ciklusában nem épül le teljesen az a mű, amely az elsô idôszak nagyobb részében, leginkább Sólyom László jóvoltából felépült."

(SÓLYOM László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon, Budapest, Osiris Kiadó, 2001, 799 oldal, 4200 forint.)

Jogvédők

Buda Péter: Állam és egyház : a polgári átalakulás eredményeinek leépítése

A rovatban ezúttal a Human Rights Without Frontiers nevű nemzetközi szervezetet mutatjuk be, és közöljük Buda Péter írását, melyben a szerző a szervezet magyar képviselőjeként állam és egyház izonyos mérvű újraösszekapcsolásának magyarországi fejleményeit elemezte. A szerző szerint az egyházügyi törvény tervezetett átalakítása, az állam és az egyházügyi törvény tervezett átalakítása, az állam és az egyház közötti viszony – lényegében – többlépcsőssé tételére irányuló törekvés illeszkedik a polgári átalakulás eredményeinek leépítését célzó folyamatban. Sajnálatosnak ítéli, hogy miközben a rendszerváltozás időszaka példátlan lehetőséget nyújtana a magyar nemzeti liberalizmus hagyományának újraélesztésére, az "ezeréves magyar államiság" tragikus tetteinek jóvátételére, addig sokan éppen ezeket a hibákat piedesztálra emelni.