2009/3 – A nemzetközi jog alkotmányosítása

"Mindezen véleménykülönbségeket tekintve még mindig elég nagy a közös tér a liberalizmus különböző ágainak egyesítéséhez, ha a globális etika kerül szóba. Az egyik itt tárgyalt szerző sem vitatná a politikai szabadság központi szerepét [...]Mindannyian elutasítanák azt az elképzelést, hogy az egyének kötelezhetők lennének szándékuk ellenére elfogadni a Jó valamely meghatározott felfogását[...]"

"(H)a adottnak vesszük a jogok morális jelentőségét, amely a szuverenitás elé morális korlátokat állít, az emberi jogok morális szempontból egyértelműen fontosak. Ha nem volnának azok, nem lennének képesek az állami szuverenitás korlátozására. Mindazonáltal az emberi jogok politikai felfogása tényleg az emberi jogok normalizálódása felé halad. Az emberi jogi gyakorlat sikerességének ez elkerülhetetlen következménye."

"Praktikusan ez egyfelől annak a kérdésnek felel meg, hogy mennyire vagyunk képesek saját liberális rendünkben fellépni azok emancipációja és azok ágenciájának garantálása mellett, akik vagy az univerzális emberiség rendjében paradox módon definíció szerint nem emberré lettek (hiszen emberként élveznék az emberi jogokat), vagy pedig ebben a rendben folyamatosan fenyegeti őket egy újabb szuverén határmegvonás aktusa, amely kivethetné őket a rendből. Másfelől arra is választ kellene adnunk, hogy a humanitárius fellépések sikeresen nyitnak-e utat helyi politikai autonómiák keletkezése számára, vagy, éppen ellenkezőleg, olyan rezsimeket hoznak létre, amelyekből nehéz vagy lehetetlen az átmenet egy olyan rendszerbe, ahol jelentős mértékben önszervező, lokális forrású folyamatok tudnak megindulni"

"A problémák a nemzetközi jog -- jelen esetben az ENSZ Alapokmányából folyó kötelezettségek – tartalmának feltárásával és értelmezésével veszik kezdetüket. Az Alkotmánybíróság nem értelmezheti belátása szerint azt a nemzetközi jogi előírást, amelybe szerinte a magyar jog ütközik – ez ugyanis nem alkotmánybírósági hatáskör. A bíróság ilyen esetekben a nemzetközi jogi előírás nemzetközi jog szerinti értelmével köteles dolgozni."

A nemzetközi jog alkotmányosításáról fejti ki véleményét rovatunkban ezúttal Jeney Petra, Stauber Péter, Kajtár Gábor és Latmann Tamás.

"Az Európai Bíróság az eset tényeire alapozott ítéletéből közvetlenül nem következik, hogy az Elsőfokú Bíróság többszintű, nyitott konstrukciója eleve hibás lett volna. Belátható, hogy a terrorizmus elleni küzdelem, hasonlóan más európai közpolitikai területekhez, többszintű (multi-level) szabályozási/kormányzási rendszer működtetését teszi szükségessé. Nem elvetendő az az elképzelés, mely szerint az eljárási jogok (és a bírói felülvizsgálathoz való jog) biztosítása érdekében az összekapcsolt szabályozási/kormányzási szintek-terek egymást kisegíthetik, a rendszer egészében biztosítva a szóban forgó alkotmányos követelmények érvényesülését. Az Elsőfokú Bíróság által alkotott rendszer célja az lehetett, hogy leplezze az egyes szintek, különösen az ENSZ (és az EU) szintjének alkotmányos hiányosságait."

"Az alapjogok eredeti funkciója -- megjelenésük, morális parancsból alkotmányi normává alakulásuk idején -- valóban ez volt: korlátozni az államot és a közhatalmat, egyfajta „materiális” hatalommegosztási dimenzióban. E funkció nem szűnt meg létezni, csupán -- a történelem folyásának, egy-egy adott állam demokratizálódásának függvényében -- kiegészült azzal (az általános korlátból levezethető) szükségszerűséggel, hogy az alapjogoknak 'más' személyekkel, szervezetekkel (adott esetben nemzetközi, nemzetek feletti szervezetekkel) szemben is érvényesülési igényük van, mindenki köteles tiszteletben tartani mások alapjogait."

"Az Alkotmánybíróság az 154/2008. (XII. 17.) AB határozatban alkotmányellenesnek minősítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt, és ezzel megakadályozta annak 2009. január 1-jei hatálybalépését. A határozat rendelkező részének másik pontja ugyanakkor megállapítja: az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása nem alkotmányellenes."

"Nem titok, hogy az itt vizsgált alkotmánybírósági döntés megszületése egyfajta kompromisszum eredménye; az alkotmánybírák -- egy valódi és két kvázi, párhuzamos indokolásba foglalt különvélemény mellett -- arra törekedtek, hogy úgy mondják ki a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény alkotmányellenességét, hogy egyben elejét vegyék a vádnak, mely szerint a határozat az azonos nemű párok jogait csorbítaná. Az alkotmánybírósági döntés néhol nyíltan, néhol közvetve amellett a jogi megoldás mellett teszi le voksát, hogy a különnemű párok számára a házasság intézménye, az azonos nemű párok számára a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye biztosított, és mindkét együttélési forma számára marad természetesen a jóval kötetlenebb élettársi kapcsolat."

Az Egyezmény 8. cikke, a magán- és csa ládi éle t tiszteletben tartásához való jog: K. U. Finnország elleni ügye, Schlumpf Svájc elleni ügye, Tătar Románia elleni ügye, S. és Marper ügye az Egyesült Királyság ellen.

Az Egyezmény 9. cikke, gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság: Leela Földerkreis e. V. és mások Németország elleni ügye, Dogru Franciaország elleni ügye.

Az Egyezmény 10. cikke, a véleménynyilvánítás szabadsága: TV Vest AS és Rogaland Pensjonistparti Norvégia elleni ügye, Csánics Sándor Magyarország elleni ügye, Women on Waves és mások Portugália elleni ügye.

154/2008. (XII. 17.) AB határozat
Alkotmány 15. §
Alkotmány 54. § (1) bekezdés
Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés

19/2009. (II. 25.) AB határozat
Alkotmány 57. §
58/1995. (IX. 15.) AB határozat
39/1997. (VII. 1.) AB határozat

78/B/2008. AB határozat
Alkotmány 47. § (2) bekezdés
42/2005. (XI. 14.) AB határozat
70/2006. (XII. 13.) AB határozat
679/B/2007. AB határozat

647/E/2000. AB határozat
Alkotmány 70/I. § – közteherviselés
85/B/1996. AB határozat
35/1997. (VI. 17.) AB határozat

1169/H/2007. AB határozat
Alkotmány 18. § – az egészséges környezethez való jog
Alkotmány 70/D. § – a legmagasabb szintű egészséghez való jog
31/1990. (XII. 18.) AB határozat

A népakarat dilemmái: népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban
(Szerk. Enyedi Zsolt. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, Századvég Kiadó, Budapest, 2009. 333 oldal, 3400 forint)
"A magyar alkotmány csak szűk sávban engedi meg a népszavazás részvételét a közjogi döntési folyamatokban. Ennek a helyzetnek a megváltoztatását az alkotmány módosításával nem tartja indokoltnak, sem a közvetlen demokrácia szerepének bővítése, sem pedig szűkítése irányában."

Polyák Gábor: A médiarendszer kialakítása: a piacra lépés és a hozzáférés alkotmányjogi, közösségi jogi és összehasonlító jogi elemzése
HVG Kiadó, Budapest, 2008. 417 oldal, 4000 forint

Rovatunkban Mink Júlia írását közöljük, amelyben a szerző áttekinti az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága működését és az általa elért eredményeket, meghatározva az Emberi Jogi Bizottság szerepét, helyét az ENSZ emberi jog-védelmi rendszerén belül, működésének legjelentősebb állomásait és kerékkötőit, jelenlegi státuszát, és a testület előtt álló legfontosabb kihívásokat.

Essays
 

Using the accounts of Gewirth and Griffin as examples, the article of Joseph Raz criticises accounts of human rights as those are understood in human rights practices, which regard them as rights all human beings have in virtue of their humanity. Instead it suggests that (with Rawls) human rights set the limits to the sovereignty of the state, but criticises Rawls conflation of sovereignty with legitimate authority. The resulting conception takes human rights, like other rights, to be contingent on social conditions, and in particular on the nature of the international system.

Gergely Romsics discusses the overlap in the field of application of international relations (IR) and human rights (HR), by analyzing the lack of a theory which would reconcile the tensions between the two.  He devises the beginnings of an -- as he calls -- "anxious" alternative theory loosely based on a Foucaultian framework.

Interview

In an interview with András Bragyova, who is member of the Hungarian Constitutional Court, international lawyer Gábor Sulyok focuses on the constitutionalization of international law. They especially focus on the issue interpretative liberty of the Constitutional Court in defining international legal norms.

Forum

Petra Jeney and Péter Stauber gives an overview on how the EU reacted to terrorism after 9/11 in the fields of providing institutional answers,  policy- and lawmaking and how these measures affected fundamental rights.  In Gábor Kajtár's view it is out of question whether the various collective security mechanisms are to be reformed. The question is whether the international community is able to react before it legitimacy is totally impraired. Tamás Lattmann argues that a universalist conception of fundamental rights would require universal compromises, whereas regional international organizations struggle to reach consensus.

  Documents and Commentaries

Attila Lápossy comments on the new decision of the Hungarian Constitutional Court on registered partnership. He emphasizes that the opinion of the court constitutes a compromise: to declare unconstitutionality in a way that would not expose the court to accusations of having abridged the rights of same sex couples.

Protectors of Rights

In her writing, Júlia Mink examines the the United Nations' Human Rights Committee's operation by defining its status, greatest achievements, its challenges and obstacles. Acknowledging the Committee's work in becoming an effective human rights agency, Mink conludes that several problems could only be solved by the radical supervision of the UN control mechanisms.

Review

Here we present Gábor Halmai's review on a book about the use of referenda in Hungary and throughout the World.