2013/1 – Menekültügyek

„Ez a tanulmány – a szerző reményei szerint – azt mutatta ki, hogy a jog alatt, annak fundamentumaként, kínálkozik egy érvrendszer, amely megindokolja, hogy miért kell(ene) a menekülőknek védelmet nyújtani ... a javasolt érvek többsége által jobbik énünkkel szembesülünk és azonosulunk, vagy legalább felismerjük történelmi felelősségünket és érdekeinket. Ez az a nemzeti érdek, amely elsőbbséget érdemel, nem az, amely a menekülők kiszorítására, és ha ez lehetetlen, akkor őrizetbe vételére tör.”

„A háromszintű alapjogvédelem (emberi jogok nemzetközi védelme, az EU joga és a hazai alapjogvédelem) az Alaptörvény hézagos megfogalmazása ellenére közeledik egymáshoz. A konvergencia nem szándékos, hiszen nem szerepel az EU jogának elsőbbsége az Alaptörvényben, és a nemzetközi jogi normák mérsékelt dualizmusa sem oldotta meg számos kötelezettség hazai alkalmazhatóságát.”

A Fundamentum az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetével közösen 2013. április 9-én kerekasztal-beszélgetést szervezett a migrációs stratégia menekültügyi vonatkozásairól. A beszélgetést Nagy Boldizsár (ELTE és CEU) vezette, annak résztvevői Gyulai Gábor (Magyar Helsinki Bizottság), Haraszti Katalin (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala), Kováts András (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete / Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület) és Szép Árpád (BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóság Menedékjogi Osztály) voltak, illetve hozzászólóként idézzük Molnár Tamást, a BM Európai Együttműködési Osztály vezetőjét, Ambrus Ágnest az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Közép-Európai Regionális Képviseletétől, Hautzinger Zoltánt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bevándorlási és Állampolgársági Tanszékének vezetőjét, Daoud Durghamot a Magyarországon Élő Arabok Egyesületétől, valamint Szász Ildikót, a Menedék Egyesület munkatársát. Az alábbiakban a beszélgetés szerkesztett változatát közöljük.

(Köszönjük Hajdu Zitának a szöveg közléséhez nyújtott segítségét.)

"Vajon az alkalmazott eszközök – őrizetbe venni illegálisan határt átlépő embereket, menedékkérőket, annak érdekében, hogy ne menjenek tovább – az őrizet időtartamát és minőségét tekintve arányosak-e. […] Az irányelv kapcsán jóval nagyobb hangsúlyt fektetnék a preambulumra, mert gyakran elsiklunk felette, amikor azt mondjuk, hogy „csak végső esetben”. Az a döntő, hogy vannak-e ennek konkrét eljárási garanciái." (Kováts András)

"Nyilvánvalóan senkinek, a magyar államnak sem jó, ha valakinek a mozgásszabadságát korlátozza, ráadásul ez költséges is. Viszont nincs más lehetőség. […] A hatékonyságot illetően Magyarországon viszonylag egyértelműen látszik, hogy az őrizetnek egyértelmű hatása van a kérelmezők számára […]." (Szép Árpád)

"Európában egyre hangsúlyosabbá válik, hogy az állam a szükségesség és az arányosság szem előtt tartásával, a lehető legkisebb mértékben, vagyis csak annyiban korlátozza az alapvető jogok gyakorlását, amennyiben ez az adott állami cél elérése érdekében feltétlenül szükséges. Így például, ha a hatóság a külföldi együttműködését fogva tartásnak nem minősülő, szabadságkorlátozás alkalmazásával is képes biztosítani, akkor lehetőség szerint az ilyen „alternatívát” kellene a fogva tartás helyett alkalmazni." (Haraszti Katalin)

"Meg kellene nézni, hogy miért távozik a menedékkérők és az elismert menekültek többsége Magyarországról, és miért van az, hogy más országok át tudtak váltani tranzitból célországgá vagy részben célországgá, amíg nekünk ez nem sikerül. […] Magyarország minden statisztika alapján az Európai Unió leginkább idegenellenes országa. Ez nyilván az ellátórendszerre is hatással van. Ugyanakkor idegennyelvtudásban is nagyon rosszul állunk. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az illetékes hivatal vagy ügyintéző, akinek az adott helyzetben segítenie kellene, nem tud és / vagy nem akar segíteni." (Gyulai Gábor)

A rovat a menedékjog szakértőit kérdezte a közösségi jog átalakulásáról, az ENSZ-perspektívájáról, a menedékjogi bíráskodás kihívásairól, a kísérő nélküli kiskorú menekültek helyzetéről, a családegyesítés kérdéseiről és a BÁH tapasztalatairól.

A rovat a menedékjog szakértőit kérdezte a közösségi jog átalakulásáról, az ENSZ-perspektívájáról, a menedékjogi bíráskodás kihívásairól, a kísérő nélküli kiskorú menekültek helyzetéről, a családegyesítés kérdéseiről és a BÁH tapasztalatairól.

A rovat a menedékjog szakértőit kérdezte a közösségi jog átalakulásáról, az ENSZ-perspektívájáról, a menedékjogi bíráskodás kihívásairól, a kísérő nélküli kiskorú menekültek helyzetéről, a családegyesítés kérdéseiről és a BÁH tapasztalatairól.

A rovat a menedékjog szakértőit kérdezte a közösségi jog átalakulásáról, az ENSZ-perspektívájáról, a menedékjogi bíráskodás kihívásairól, a kísérő nélküli kiskorú menekültek helyzetéről, a családegyesítés kérdéseiről és a BÁH tapasztalatairól.

A rovat a menedékjog szakértőit kérdezte a közösségi jog átalakulásáról, az ENSZ-perspektívájáról, a menedékjogi bíráskodás kihívásairól, a kísérő nélküli kiskorú menekültek helyzetéről, a családegyesítés kérdéseiről és a BÁH tapasztalatairól.

A rovat a menedékjog szakértőit kérdezte a közösségi jog átalakulásáról, az ENSZ-perspektívájáról, a menedékjogi bíráskodás kihívásairól, a kísérő nélküli kiskorú menekültek helyzetéről, a családegyesítés kérdéseiről és a BÁH tapasztalatairól.

Kerekes Zsuzsa az infotörvénynek elsősorban az információszabadságot érintő módosítását tárgyalja, bírálva nemcsak annak tartalmát, hanem elfogadásának kivételes sürgős eljárásban való tárgyalási menetét is.

Rovatunkban ezúttal is ismertetjük a magyar Alkotmánybíróság közelmúltban hozott, emberi jogi vonatkozású határozatait.

Rovatunkban ezúttal is ismertetjük az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi fontos döntéseit.

Gyulai Gábor a menekültügyekben a szavahihetőség megállapításával kapcsolatos gyakorlat mítoszait és kihívásait mutatja be. Arra a következtetésre jut, hogy multidiszciplináris, nem pusztán jogi tudás birtokában megfelelő alapelvek betartásával lehetséges áthidalni a szavahihetőség-vizsgálat buktatóit.

Essays

Boldizsár Nagy provides ten theoretical and practical arguments for states to protect refugees. The author combines philosophy with international relations and international law, creating thereby a comprehensive moral framework for the right to be protected as an asylum seeker.

Judit Tóth describes how the rule of non-refoulement and exceptional restrictions of free movement for asylum seekers have been developed in the international and EU law including the case law of the ECHR (Art.5). Comparing the provisions in Act on Asylum (2007) and Act on Entry and Residence of Third Country Nationals (2007) to the international standards there are certain shortages in guarantees for applicants in detention. The recent cases against Hungary at ECtHR, the critiques of the UNHCR, civil organisations as well as reports made by the ombudsman are drawing the attention to the fragile position of unaccompanied minors and undocumented asylum seekers in detention. Accordingly, the asylum law has been recognised not as a human right in Hungary but rather as an abusive instrument of irregular migrants in detention in order to reach their final destination without in merit decision. In this spirit the ongoing legislative work will introduce a specific detention for asylum seekers in near future despite of theoretical objections.
 

Forum

Experts on refugee law have been asked to comment on recent changes in EU law, the UN’s perspective, challenges in adjudicating refugee cases, family unification, the case of unaccompanied minor asylum-seekers, and the experiences of the state authorities.

Interview

Experts discuss how the Hungarian Migration Strategy and recent legislative amendments affect the rights and the situation of refugees. The participants of the roundtable and contributors (scholars, civil rights defenders from NGOs and the Office of the Commissioner for Fundamental Rights, public officials etc.) from the audience critically addressed, among others, the detainment of asylum seekers, the obligations of Hungary in light of the relevant international and European requirements and human rights standards, homelessness among refugees, employment, refugees in the press, possible tension between policy goals and practical recommendations.

Documents and Commentaries

Zsuzsa Kerekes analysis the amendment to the act on the informational self-determination and freedom of information, criticising both its content and the immediate procedure, with which its was enacted.

After Decision

In this column summaries of some of the recent decisions of the Hungarian Constitutional Court and the European Court of Human Rights are presented.

Protectors of Rights

Gábor Gyulai examines the credibility assessment practice in asylum cases in Hungary. He identifies many hurdles, myths and traps in this regard, but still elaborates a few principles which should guide the procedure, and which would enhance the chance of an adequate assessment.