Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
Menüpontok

2011/2 – Magyarország Alaptörvénye II.

Tanulmány

Christoph Möllers: Alkotmányozó hatalom – alkotmány – alkotmányosság

"[A]z alkotmány fogalma nem használható szabadon a politika számára. Azok a rendszerezett jelentések, amelyeket a jogtudomány fejlesztett ki, már foglaltak, éppen ezért, ha ez szükséges, a politikai és a jogi gyakorlat szembeállítható egymással. A fogalmat nem lehet helyesen alkalmazni az európai integrációra történetileg meghatározott jelentésrétegeinek rendszeres feldolgozása nélkül. Ebből következik a fejtegetések kritikai potenciálja is. A jogtudomány mindig egyben jogkritika is. A jogtudománynak nem szabad a tudományosság jegyében arra korlátozódnia, hogy az európai integráció folyamatát pusztán végigkísérje, és ott törekedjen az alkotmányos értelem meghatározására, ahol annak semmi jelentősége nincs."

Fordította: Győri Gábor

Interjú

"Léteznek egyetemes emberi jogi standardok, amelyeket mindenképpen be kell tartani." Armin von Bogdandy német európa-jogász professzorral Halmai Gábor és Salát Orsolya beszélget

"Az uniós állampolgárságból vezessük le az alapjogok központi magjának védelmét."

Dokumentum és kommentár

Körtvélyesi Zsolt: Az "egységes magyar nemzet" és az állampolgárság

Körtvélyesi Zsolt az állampolgársági törvényben és az Alaptörvényben körvonalazódó új állampolgársági megközelítést veti össze nemzetközi és európai trendekkel.

Majtényi Balázs: Történelmünk hagyománya

Majtényi Balázs az Alaptörvényben megjelenő kulturális nemzetfogalom kritikájából kiindulva elemzi a kisebbségek alkotmányos helyzetét 2012-től, beleértve a kisebbségi ombudsman puszta helyettessé való lefokozását.

Hegyi Szabolcs: A jogok és kötelezettségek kapcsolata új szabályozásának elvi kérdései

"Az Alaptörvény hatálybalépésével jogrendünkben új fejezet kezdődik. Azért lehet új fejezetről beszélni, mert az Alaptörvény másként rendezi a jogok és a kötelezettségek viszonyát, mint a még hatályos Alkotmány."

"Onnantól kezdve tehát, hogy az alapjogokat rögzíti egy alkotmány, a szabadság elemei jogi jogosultságokká válnak. Ezt azért fontos leszögezni, mert ezzel megalapozzák egyfelől az állam, másfelől minden más cselekvő jogi kötelezettségét (tehát nemcsak erkölcsi kívánalmát), hogy tartsák tiszteletben ezt a szabadságot."

"Az Alaptörvény jogfelfogása tehát azt tükrözi, hogy a magyar állam nem kíván semleges lenni polgárai élete, nézetei tekintetében. Jogaikat itt is, ott is igyekszik megszorítani, s ezzel nemcsak mennyiségileg csökken a jogosultságok által biztosított védelem, hanem csökken a jogosultságok értéke is. Mindebből pedig egy olyan kép bontakozik ki, amely a korszerű jogvédelem és az életformák sokszínűségének modern feltételei között nehezen védhető."

Chronowski Nóra: Az Alaptörvény európai mérlegen

"Megállapítható, hogy az Alaptörvény szövegét önmagában tanulmányozva nem állítható sem az, hogy mindenben összhangban állna az Európai Unió értékeivel és alapjogi standardjával, sem hogy ezekkel ellentétben állna. Annyi jelenthető ki, hogy az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek adódhat olyan értelmezése is, amely adott esetben bizonyos uniós normákkal konfliktusba kerülhet. (...) Az alkotmányos gyakorlat alakítható az uniós értékekkel összhangban is, az ára legfeljebb az, hogy az Alaptörvény egyes rendelkezései csekély normativitásúak maradnak, kevésbé vagy egyáltalán nem hatályosulnak – ennyit pedig megér az Európához tartozás. Az Alaptörvényt értelmező szervek és elsősorban az Alkotmánybíróság felelőssége e szempontból megnövekszik."

Halmai Gábor: Alkotmányos alkotmánysértés

"Nagyszámú indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz az Alkotmány 2010 novemberi, az Alkotmánybíróság hatáskörét korlátozó és a visszamenőleges különadókat lehetővé tenni kívánó alkotmánymódosításokkal szemben. A 61/2011. (VII. 13.) AB határozatban az alkotmánybírák három különvélemény és három párhuzamos indokolás mellett vissszautasították a módosítások tartalmi vizsgálatát, ugyanakkor – először a testület gyakorlatában – elvégezték a kifogásolt alkotmánymódosító törvények közjogi, vagyis eljárási érvényességére irányuló érdemi vizsgálatot, még ha az ezzel kapcsolatos indítványokat nem is találták megalapozottnak. A három különvéleményt nyilvánító alkotmánybíró viszont indokoltnak tartotta volna a tartalmi vizsgálatot is, és ketten közülük meg is semmisítették volna az eltérő mértékben alkotmányellenesnek tartott alkotmánymódosító rendelkezéseket."

...

"Ebben az értelemben valóban nagyon rossz precedens született, amelyben az alkotmánybírák többsége önként aláírta az alkotmánybíráskodás halálos ítéletét. (...) A magyar bírák többsége döntésének legnagyobb problémája éppen az, hogy veszni hagyták az alkotmányosság eszméjét. Vajon miért?"

Döntés után

Polgári Eszter: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi döntéseiből

Az Egyezmény 2. cikke, az élethez való jog: Al-Skeini és mások Egyesült Királyság elleni ügye

Az Egyezmény 3. cikke, a kínzás tilalma: Csüllög Zsigmond Magyarország elleni ügye

Az Egyezmény 9. cikke. vallásszabadság: Bayatyan Örményország elleni ügye

Az Egyezmény 10. cikke, a véleménynyilvánítás szabadsága: Uj Péter Magyarország elleni ügye

Az Egyezmény 14. cikke, a diszkrimináció tilalma: Stummer Ausztria elleni ügye

Enyedi Krisztián: Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből

29/2011. (IV. 7.) AB határozat:
Alkotmány 2. § (1) bekezdés – a jogállamiság elve
Alkotmány 70/B. § (1) bekezdés – a munkához való jog
Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés – a jogegyenlőség követelménye
Alkotmány 54. § (1) bekezdés – az emberi méltósághoz való jog
Alkotmány 57. § (1) bekezdés – a bírósághoz fordulás joga
Alkotmány 70. § (6) bekezdés – a közhivatal viseléséhez való jog

35/2011. (V. 6.) AB határozat:
Alkotmány 2. § (1) bekezdés – a jogállamiság elve
Alkotmány 50. § (1) bekezdés – a bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet
Alkotmány 57. § (1) bekezdés – a bíróság előtti egyenlőség követelménye

37/2011. (V. 10.) AB határozat:
Alkotmány 2. § (1) bekezdés – a jogállamiság elve; az ad malem partem visszaható hatály tilalma
Alkotmány 54. § (1) bekezdés – az emberi méltósághoz való jog
Alkotmány 70/I. § (2) bekezdés – a visszaható hatályú adóztatás klauzula

39/2011. (V. 31.) AB határozat:
Alkotmány 70/B. § (1) bekezdés – a munkához való jog

61/2011. (VII. 13.) AB határozat:
Alkotmány 2. § (1) bekezdés – a jogállamiság elve; az ad malem partem visszaható hatály tilalma
Alkotmány 32/A. § (1)–(3) bekezdés – az Alkotmánybíróság szűkített norma-felülvizsgálati hatásköre
Alkotmány 54. § (1) bekezdés – az emberi méltósághoz való jog
Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdés – a visszaható hatályú adóztatás klauzula

Szemle

Sólyom Péter: Milyen államelméletre van szüksége az alkotmányjognak?

"Az állam csak akkor válik realitássá és létezik egységes cselekvési és hatásegységként, ha képes ebben az értelemben a politikai egységet létrehozni és fenntartani" (Petrétei József)

Csapó Zsuzsanna: A gobalizáció hatása az emberi jogokra

"Szabó Gábor, a Pécsi Tudományegyetem ÁJK Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszékének docense 2008-ban megvédett doktori értekezését szerkesztette – úgy a tudományos, mint az érdeklődő nem szakmai közönség figyelmére méltó – átfogó monográfiává. A kötet amellett, hogy – az eddigi tudományos eredmények kiegészítésével – kielégíti a szakmai követelményeket, közérthető nyelvezete, világos fogalmazása miatt a témában eleddig nem járatos laikusokat is erős kézzel vezeti új (gondolkodásra kényszerítő és késztető) ismeretekhez."

Szabó Gábor: Szétszakadó világunk. A globalizáció emberi jogi kockázatai, Pécs, Publikon, 2010, 232 oldal.

Abstracts

English abstracts