Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
Menüpontok

2015/1 – Határok

Tanulmány

Polgári Eszter: Az Alkotmánybíróság esete az Emberi Jogok Európai Egyezményével: Az elvárások és a gyakorlat

„Az elmúlt időszakban két markánsnak tekinthető hatás is befolyásolja az alapjogvédelem Egyezményhez való viszonyát. Egyrészt az Alkotmánybíróság egyértelműen nyitott a strasbourgi standardok fokozottabb befogadása irányába, másrészt az Európa Tanács is átalakítani látszik a tagállamok igazságszolgáltatásával való viszonyt. [...] Jelen írás azt tekinti át, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg az Európa Tanács részéről, és ennek mennyire felel meg a magyar Alkotmánybíróság – e téren előremutató változásokat mutató – gyakorlata.”

Bárd Petra: Az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

„Az Európai Unió Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozása már évtizedek óta napirenden van. A csatlakozásban több hozzáadott érték is rejlene: növelné Európában az alapjogok védelmének következetességét és egységességét; nyomatékosítaná az EU emberi jogi elköteleződését; és kifogná a szelet azon kritika vitorlájából, amely szerint az EU kettős mércét alkalmaz, hiszen minden tagállam csatlakozik az EJEE-hez, de maga az EU nem.” 

Kovács Kriszta, Körtvélyesi Zsolt, Nagy Alíz: Hol a határ? A külhoni etnikai állampolgárság és a diszkrimináció tilalma

„Az írás amellett érvel, hogy az egyenlőség elvének érvényesülését segítő diszkriminációtilalom az etnikai alapú állampolgársági politikát is behatárolja. [...] Ennek érdekében a szöveg normatív követelményeket fogalmaz meg, és emberi jogi tesztet alkalmaz. A cikkben kifejtettek általános érvényűek, de az írás különös figyelmet szentel a magyar szabályozásnak, amely állampolgárságot és szavazati jogot biztosít a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok számára.” 

Fórum

Tóth Judit: A hazájukat elhagyni kényszerülők emberi jogainak és alapvető szabadságainak védelmére?

Rovatunkban Tóth Judit, Szerbhorváth György és Köves Nóra elemzi a menekültügyben az elmúlt egy évben lezajlott változásokat

Szerbhorváth György: A jognélküliség asztalánál

Rovatunkban Tóth Judit, Szerbhorváth György és Köves Nóra elemzi a menekültügyben az elmúlt egy évben lezajlott változásokat
 

 

Köves Nóra: Menekültügy – humanitárius vagy politikai válsághelyzet?

Rovatunkban Tóth Judit, Szerbhorváth György és Köves Nóra elemzi a menekültügyben az elmúlt egy évben lezajlott változásokat
 

 

Dokumentum és kommentár

Uitz Renáta: Egy lépéssel lejjebb, egy lépéssel feljebb Meleg párkapcsolatok védelme európában és az Egyesült Államokban

Uitz Renáta először az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Oliari Olaszország elleni ügyben hozott döntését elemzi, amely az azonos nemű párok élettársai kapcsolatát érinti, majd az amerikai legfelső bíróságnak az Obergefell ügyben hozott döntését kommentálja, melynek tárgya az azonos nemű párok házasságkötéshez való joga volt.

Halmai Gábor: A bírósági múltfeltárás nehézségei Nemzeti csoportot alkottak-e a litván partizánok?

Halmai Gábor az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarájának a Vasiliauskas Litvánia elleni ügyében 2015. október 20-án született döntését kommentálja. A tizenhét fős testület kilenc tagja nyolc ellenében úgy ítélte meg, hogy a litván származású panaszos vezetése alatt álló szovjet csapatok által 1953-ban megölt két partizán nem a litván nép, hanem csupán egy politikai csoport képviselőjeként vesztette életét, így a gyilkosság nem minősül népírtásnak. 

Sepsi Tibor: No comment? Az internetes hozzászólásokért való jogi felelősség

Sepsi Tibor az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Delfi As Észtország elleni, valamint a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete Magyarország elleni ügyében hozott döntéseit kommentálja.

Tóth Balázs Gergely: Az érintettség követelménye az alkotmányjogi panaszeljárásokban

Tóth Balázs Gergely az Alkotmánybíróság számos döntését elemezve, úgy érvel, hogy az alkotmányjogi panaszra vonatkozó új szabályok és az Alkotmánybíróság döntései alapján 2012-ben kialakulni látszott egy szigorú, a visszautasításnak nagy teret engedő, de jól alkalmazható gyakorlat az érintettség vizsgálata terén. 

Döntés után

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiből

Az Egyezmény 5., 6., 8. és 9. cikkei
Szabadsághoz és biztonsághoz való jog; tisztességes tárgyaláshoz való jog; magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog; gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadság
  • Süveges Magyarország elleni ügye (Összefoglalta: Kállai Péter)

Az Egyezmény 8. cikke
Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog

  • Z. H. és R. H. Svájc elleni ügye (Összefoglalta: Kállai Péter)
Az Egyezmény 10. cikke
A véleménnyilvánítás szabadsága
  • Pentikäinen v. Finnország elleni ügye (Összefoglalta: Kóczián Sándor)
  • Perinçek Svájc elleni ügye (Összefoglalta: Kóczián Sándor)
  • Annen Németország elleni ügye (Összefoglalta: Kállai Péter)

Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből

28/2015. (IX. 24.) AB határozat
  • Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdés – esélyegyenlőség megvalósulása külön intézkedésekkel
  • Alaptörvény XIII. cikk – tulajdonhoz való jog
  • Alaptörvény XIX. cikk (4) bekezdés – állami nyugdíjra való jogosultság
  • Alaptörvény XXIII. cikk – népszavazáson való részvételhez fűződő jog
  • Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés – tisztességes eljáráshoz való jog
29/2015 (X. 2.) AB határozat
  • Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés – jogállamiság és jogbiztonság
  • Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés – helyi önkormányzat rendeletalkotási joga
30/2015. (X. 15.) AB határozat
  • Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdés – gyülekezéshez való jog
  • Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés – tisztességes eljáráshoz való jog
32/2015. (XI. 19.) AB határozat
  • Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés – jogállamiság, jogbiztonság
  • Alaptörvény M) cikk – vállalkozáshoz való jog
  • Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés – tulajdonhoz való jog
  • Alaptörvény XV. cikk (1)-(2) bekezdés – általános egyenlőségi szabály, diszkrimináció tilalma

Szemle

Deák Izabella: A nép nevében? Az alkotmányos demokrácia lehetséges változatai és valós riválisai (Konferenciabeszámoló)

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke és a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszéke konferenciát szervezett a hazai alkotmányos rendszer átalakításának hatásairól, amelyre 2016. január 12–13-án került sor. Az esemény célkitűzése az volt, hogy a megváltozott alkotmányos rendszerről párbeszédet folytathassanak egymással az alkotmányjogászok, a politikai filozófusok és az empirikus kutatásokban jártas társadalomtudósok.

Abstracts

English Abstracts

A teljes szám letöltése egyben

Belív