2013/1 – Gyűlölet-cselekmények

“Azt gondolom, hogy mára már túljutottunk azon az állapoton, hogy ilyen robusztus vitára lenne szükségünk olyan ügyekben, mint a faji kérdés, és hogy viselnünk kellene a költségeit annak, amit a kisebbségi csoportok méltósága elleni támadás jelent. Sőt, hogy valójában meg kellene követelnünk ezen csoportokon belüli egyénektől és családoktól, hogy ők viseljék az ilyen megalázó támadások költségét méltóságukra vagy társadalmi státuszukra nézve, a közéleti diskurzus és a politikai legitimáció érdekében. Úgy hiszem, régen túljutottunk azon a ponton, hogy feláldoznánk antidiszkriminációs vagy faji erőszakot tiltó törvényeink legitimációját azzal, ha nem engedjük meg, hogy az egyik ember a másikat gyalázza ilyen alapon.” (Jeremy Waldron)

“A gyűlöletbeszéd szabályozása [...] nem mérlegelés kérdése. A kormányzat nem sértheti meg egyetlen polgárának sem a kormányzattól való etikai függetlenséghez való jogát, amelyet a méltóság megkövetel. Ez alól nem mentesít az sem, ha a kormányzat azért tesz így, hogy kikényszerítsen egy bizonyos kollektív véleményt arról, hogy a tisztelet milyen formáival tartoznak egymásnak az egyének pusztán mint emberi lények; ez a „kimentés” csak megerősíti a tévedést. [...] Persze az élet kellemesebb lenne a közösség néhány tagja számára – más tagjainak pedig kellemetlenebb –, ha a kormányzat rendelkezne ezzel a hatalommal. Azonban nem teljesen legitim az a kormányzat, amely ilyen igénnyel lép fel.” (Ronald Dworkin)

“Az európai oldalon a nácizmus a fő téma. Itt, az Egyesült Államokban a liberálisok többek között a lojalitás-programokat, a komcsivadászatot, McCarthy-t és a Smith-törvényt élték át. [...] Demokratikus társadalomban egy ilyen helyzet lényegében valamilyen alkuhoz vezet. Ahelyett, hogy az elitre hagytuk volna a dolgok megoldását, mint Európában, itt a két oldal megegyezett az abszolút szólásszabadságban. Ez szabadságot biztosít számunkra, liberálisok számára olyan dolgokat mondani, amelyek korábban üldözéshez és zaklatáshoz vezettek, míg mások számára szabadságot biztosít például olyanokat mondani, amiket a Fehér Ház körüli utcákon mondanak Obamáról.” (Stephen Holmes)

“Elengedhetetlenül fontos, hogy a rendőrség a multikulturális, jogállami demokratikus térben képes legyen az emberi szabadság és egyenlőség védelmére. Ez nem csupán a jogszabályokban, előírásokban absztraktan megfogalmazott rendőri feladat, de össztársadalmi kívánalom is, hiszen a jogállam intézményéről, szervéről és működtetőjéről van szó. A rendőrségnek képesnek és alkalmasnak kell lennie arra, hogy szolgálja a demokráciát. Márpedig a gyűlölet-bűncselekmények elkövetése során épp a demokrácia bástyáját, az egyenlő emberi méltóságot éri súlyos támadás. “ (Uszkiewicz Erik)

“Ahol nincs oktatás, ott nincs jövő. Ha hosszú távra akarunk befektetni a társadalomba, az oktatás javítása kell,  hogy legyen az elsődleges cél.” (Haller István)
“Ne csak az elvont jogi elvek jelenjenek meg, hanem az is, hogy ez hogyan határoz meg egyes életeket.” (Iustina Ionescu)
“Fontos üzenet volt a nyilvánosság felé, hogy egy roma szülő is közvetlenül képviselte, hogy ami a gyerekeivel történik, az jogellenes, és ennek véget kell vetni.” (Vanda Durbakova)
“A pereskedést nem lehet elkerülni, ha valóban változást akarunk.” (Daniela Mihajlova)
“Egy mégoly jelentős bírósági ítélet önmagában nem jelent garanciát, utána jön a munka neheze: elérni, hogy a határozatban foglaltakat végre is hajtsák.” (Theodoros Alexandridis)
“Ez az első ilyen ügy Szlovákiában, [ami] elindíthat egy változást, és eredményesebben lépünk majd fel a döntéshozóknál, akik felelősek ezért a helyzetért. [...] A jogi út része egy eszköztárnak: mint egy kirakós játékban, más lehetőségekkel együtt segíthet, hogy változást érjünk el.” (Vanda Durbakova)
“Valójában  az  összes többi  probléma  annak  eredője, hogy ezekben a közösségekben alacsony szintű oktatást kapnak, vagy még azt sem. Ahhoz, hogy valódi változás történjen, húsz vagy ötven év múlva, itt kell kezdeni.” (Daniela Mihajlova)

 

Köszönjük Hajdu Zitának a szöveg közléséhez nyújtott segítségét. (a szerkesztők)

A gyűlölet-bűncselekmények témakörétől valamelyest, de nem messze elkalandozva a Fórum rovat egyfajta „állatorvosi lóként” a kuruc.info magyarországi históriáját tárgyalja.

A gyűlölet-bűncselekmények témakörétől valamelyest, de nem messze elkalandozva a Fórum rovat egyfajta ?állatorvosi lóként? a kuruc.info magyarországi históriáját tárgyalja.

A gyűlölet-bűncselekmények témakörétől valamelyest, de nem messze elkalandozva a Fórum rovat egyfajta ?állatorvosi lóként? a kuruc.info magyarországi históriáját tárgyalja.

A rovat mindhárom írása az új Büntető törvénykönyvvel foglalkozik. Átol Dorottya, Dombos Tamás, Jovánovics Eszter, M. Tóth Balázs, Pap András László és Udvari Márton kommentárja mindenekelőtt jogvédői szemmel közelít az új kódexnek a közösség tagja elleni erőszakról szóló tényállásához. Dinók Henriett Éva szintén a közösség tagja elleni erőszak, illetve általában a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán felmerülő jogalkalmazási nehézségekkel foglalkozik. Kadlót Erzsébet pedig az új Btk. szakciórendszerének az ítélkezési gyakorlatra való lehetséges kihatásairól értekezik.

A rovat mindhárom írása az új Büntető törvénykönyvvel foglalkozik. Átol Dorottya, Dombos Tamás, Jovánovics Eszter, M. Tóth Balázs, Pap András László és Udvari Márton kommentárja mindenekelőtt jogvédői szemmel közelít az új kódexnek a közösség tagja elleni erőszakról szóló tényállásához. Dinók Henriett Éva szintén a közösség tagja elleni erőszak, illetve általában a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán felmerülő jogalkalmazási nehézségekkel foglalkozik. Kadlót Erzsébet pedig az új Btk. szakciórendszerének az ítélkezési gyakorlatra való lehetséges kihatásairól értekezik.

A rovat mindhárom írása az új Büntető törvénykönyvvel foglalkozik. Átol Dorottya, Dombos Tamás, Jovánovics Eszter, M. Tóth Balázs, Pap András László és Udvari Márton kommentárja mindenekelőtt jogvédői szemmel közelít az új kódexnek a közösség tagja elleni erőszakról szóló tényállásához. Dinók Henriett Éva szintén a közösség tagja elleni erőszak, illetve általában a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán felmerülő jogalkalmazási nehézségekkel foglalkozik. Kadlót Erzsébet pedig az új Btk. szakciórendszerének az ítélkezési gyakorlatra való lehetséges kihatásairól értekezik.

• Mehmet Şentürk és Bekir Şentürk Törökország elleni ügye (Buzás Péter)
• Süleyman Ege Törökország elleni ügye (Buzás Péter)

• 16/2013. (VI. 20.) AB határozat
• 3142/2013. (VII. 16. ) AB határozat
• 3151 /2013. (VII. 24. ) AB határozat
• 3132/2013. (VII. 2 .) AB határozat
• 19/2013. (VII. 19. ) AB határozat
• 3133/2013. (VII. 2 .) AB végzés
• 3144/2013. (VII. 16. ) AB határozat
• 11 /2013. (V. 9.) AB határozat
• 24/2013. (X. 4.) AB határozat

"A The Content and the Context of Hate Speech sok szempontot és egymással szemben álló álláspontot jelenít meg alaposan és érdekesen. A két szerkesztő, Michael Herz és Molnár Péter választásai úgy fedik le a kortárs gyűlöletbeszéd-vita fontos szeleteit, hogy egyúttal nem válnak önismétlővé." (Szigeti Tamás)

Jovánovics Eszter és Pap András László írása két cigányokkal szemben magyarellenes erőszak vádjával folytatott emblematikus peren kersztül mutatja be a kollektív bűnösség felbukkanását a 21. századi Magyarországon.

Essays

Jeremy Waldron in his essay is questioning Ronald Dworkin’s argument that allowing hate speech is necessary to maintain legitimacy of laws like those banning discrimination. He argues that legitimacy is a matter of degree, and adequate design will make sure that hate speech laws will only have a limited effect on legitimacy. In addition, he advocates a proposal that debates on certain questions, like racial supremacy, are now settled, and this fact allows for more government regulation.
Ronald Dworkin, while accepts that legitimacy is a matter of degree, answers these criticisms by pointing out that Waldron’s thesis fails to differentiate between state and individual responsibilities towards other individuals. The government may not adopt any ethical conviction, but this does certainly not hold for individuals. Accordingly, regulating hate speech is not a matter of balancing.
Stephen Holmes, emphasizing that he is not making a legal argument, points out the differences between historical experiences with hate speech and hate crimes in Europe as opposed to those in the United States. He also expresses his uneasiness with Waldron’s idea of settled debates, and warns us against the dangers of the separation of acoustical communities that could have an adverse effect on legitimacy as well as the dangers of hate speech.
Fruzsina Gárdos-Orosz writes about the regulation of hate speech in the new Civil Code from the perspective of the freedom of expression jurisprudence of the Constitutional Court.
Erik Uszkiewicz in his study raises the question, whether and how the discrimination practice of the police influences the investigation work regarding hate crimes.  

Interview

Experts from the region discuss human rights litigation combatting school segregation, their motivation, goals and strategies, the public reactions, and on why litigation is necessary, in addition to other tools that aim for desegregation.

Forum

Experts have been asked to comment on the legal and intellectual whereabouts of kuruc.info, an infamous Nazi-portal that has been in the center of legal and political debates and has been subject to numerous unsuccessful attempts for shutting down.

Documents and Commentaries

Dorottya Átol, Tamás Dombos, Eszter Jovánovics, Balázs M. Tóth, László András Pap and Márton Udvari in their alternative commentary describe and assess the provision of the new Criminal Code on the violence against members of a community.
Éva Henriett Dinók in her commentary deals with the possible jurisprudencial difficulties of the same provision of the Criminal Code.
Erzsébet Kadlót’s commentary analysis the possible impact of the sanction system of the new Criminal Code on the adjudication of criminal courts.

After Decision

In this column summaries of some of the recent decisions of the Hungarian Constitutional Court and the European Court of Human Rights are presented.

Protectors of Rights

Eszter Jovánovics and László András Pap in their joint case study deal with the accusation of Roma people with anti-Hungarian behaviour, as a manifestation of collective guilt in the 21st century Hungary.  

Review

Tamás Szigeti reviews the book on the Content and Context of Hate Speech edited by Michael Herz and Péter Molnár, in which also the studies of Jeremy Waldron, Ronald Dworkin and Stephen Holmes republished in Hungarian language in this issue originally appeared.