Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
Menüpontok

2007/1 – Gyülekezési szabadság

Tanulmány

Sólyom Péter: Demokrácia és gyülekezési szabadság

"Arra, hogy a gyülekezési törvény eljövendő változtatásai a szabadság szélesedésével járjanak, kevés az esély. Kevés, mert az intézményrendszer  egyértelműen szabadságkorlátozó irányba mozdult el, és ezen az irányon nagyon nehéz változtatni. A nehézség persze nem jelent lehetetlenséget. Éppen ezért fontos, hogy a változtatások helyes irányát és a helyesség forrását észben tartsuk. Arra fel kell készülnünk, hogy az intézményrendszer »visszaliberalizálása«
hosszú folyamat eredménye lehet, hiszen nem csupán az egyes konkrét intézményeknek, hanem a gondolkodásnak kell megváltoznia."

Cheh, Mary M. : Tüntetések, biztonsági zónák és a békés gyülekezés joga

"A kormányzati politika és a kormányhivatalnokok ellen irányuló, a véleménynyilvánítást magukba foglaló cselekmények, mint például felvonulások, tiltakozások vagy demonstrációk, megengedettek a tüntetés tárgyához közeli időben és helyen, és olyan módon, hogy a tüntetőket a célközönség láthassa és hallhassa. Azoknak a tüntetôknek, akik a legnagyobb politikai pártok politikáját ellenzik, meg kell engedni, hogy a képviselők látó- és hallókörzetében tiltakozhassanak, és nem szabad őket demonstrációs zónába zárni."

A tanulmány Demonstrations, Security Zones, and First Amendment Protection of Special Places címmel 2004-ben a University of the District of Columbia Law Review cím? folyóiratban jelent meg (8 University of the District of Columbia Law Review 53). Az írás magyar nyelvű fordítását a szerző engedélyével közöljük. Fordította Bárd Petra.

Fórum

Gyülekezési törvény

A 2006. szeptember-októberi gyülekezésekkel, demonstrációkkal kapcsolatban a következő kérdésekre vártuk a felkért szakemberek válaszát:
Hogyan ítéli meg a demonstrációk valóságos okait, miként értékeli azok szerepét a rendszerváltás utáni demokratikus fejlődésben?
A hatóságok részéről milyen reagálások indokoltak a tüntetésekkel kapcsolatban, ezeknek mennyiben felelt meg a magyar rendőrség és egyéb állami szervek viselkedése?
A gyülekezési, a rendőrségi és egyéb törvényi szabályok mennyiben biztosítanak megfelelő jogi környezetet a gyűlések, tüntetések kezelésére, mennyiben és milyen irányban indokolt azok változtatása?

Rovatunkban Schlett István, Szabó Máté, Szikinger István, Ádám Antal, Finszter Géza és Erős Ferenc véleményét olvashatják.

Dokumentum és kommentár

Somody Bernadette: Az alkotmánytervezet nyilvánossága

Somody Bernadette azt a jogerős bírósági döntést kommentálja, amely szerint az igazságügyi és rendészeti miniszter nem köteles kiadni az alkotmány tervezetét az ezt kérő civil jogvédő szervezetnek. A szerző úgy véli, a bíróságnak, amennyiben az alkotmánytervezet döntés-előkészítő minőségét elfogadja, az alkotmánybírósági iránymutatásnak megfelelően el kellett volna végeznie a nyolvánosságkorlátosás indokoltságának tényleges tartalmi felülvizsgálatát. Meg kellett volna vizsgálnia, milyen indokok teszik kényszerítően az elengedhetetlenül szükségessé, hogy a Magyar Köztársaságnak szánt új alkotmány tervezete az ezért felelős minisztérium asztalfiókjába zárva titokban maradjon.

Döntés előtt

Kádár András Kristóf, M. Tóth Balázs:: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai

A tavaly őszi tüntetések és rendbontások, valamint a rendőri fellépés nyomán számos javaslat született a gyülekezési jogról szóló törvény módosítására. A kormányzat először 2006. szeptember 20-án kezdeményezte a törvény kiegészítését, és azóta több szakértői álláspont is nyilvánosságra került.
Az alkotmány 62. § (2) bekezdése szerint a gyülekezési jog alapvető szabályainak átalakításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Jelenleg a parlamenti ellenzék nagyobb része és több szakértő úgy véli, hogy nem a törvény módosításával kell megoldani a gyülekezési szabadság körüli problémákat. Ezzel szemben komoly érvekl szólnak a módosítás mellett is. Az e rovatban közölt szakértői dolgozat számos külföldi szabályozással és nemzetközi jogi elvárással veti össze a hazai rendelkezéseket, és a szerzők több módosítási javaslatot is megfogalmaznak.

Döntés után

Lakatos István: Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa - vágyak és realitások

"Az EU a legtöbb demokratikus berendezkedés? jogállammal együtt különös jelentőséget tulajdonított a tagság minőségileg magasabb szintű összetételének."

"A főtitkár jelentése már felhívta a tagállamokat a hitelét vesztett Emberi Jogok Bizottságának egy állandó, kisebb, magas szakmai alapokon szerveződő
testülettel, az Emberi Jogi Tanáccsal való felváltására."

"A munkacsoportok munkájára, ahogy az EJT ülésszakainak tevékenységére, a fejlődő országok és az emberi jogok ügye mellett elkötelezett államok szembenállása jellemző."

A szerző a Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek és Emberi Jogok Főosztályának munkatársa. A tanulmányban szereplő gondolatok és értékelések a szerző magánvéleményét tükrözik, nem tekinthetôk a Magyar Külügyminisztérium hivatalos álláspontjának.

Polgári Eszter: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteiből

AZ EGYEZMÉNY 8. CIKKE: A MAGÁN- ÉS A CSALÁDI ÉLET TISZTELETBEN TARTÁSÁHOZ VALÓ JOG

  • Tysiac kontra Lengyelország

AZ EGYEZMÉNY 11. CIKKE: A GYÜLEKEZÉS ÉS EGYESÜLÉS SZABADSÁGA

  • Oya Ataman kontra Törökország
  • Mkrtchyan kontra Örményország
  • Zeleni Balkani kontra Bulgária
  • Çetinkaya kontra Törökország

Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből

898/D/1999. AB VÉGZÉS, ALKOTMÁNYJOGI PANASZ – RÉGI BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNY.
Alkotmány 57. § (5) bekezdés – jogorvoslathoz való jog
57/1991. (XI. 18.) AB határozat
23/1998. (VI. 9.) AB határozat

"Nem hatályos jogszabály alkotmányellenességének megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha ennek az alkotmánysértés kimondásán túlmenő eljárásjogi következménye lehet."

1/2007. (I. 18.) A B HATÁROZAT, MÉDIATÖRVÉNY
Alkotmány 57. § (5) bekezdés – jogorvoslathoz való jog
Alkotmány 61. § – véleménynyilvánítási jog és sajtószabadság
39/2002. (IX. 25.) AB határozat

"A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhetô úgy, hogy a műsorszolgáltatónak minden m?sorában minden egyes álláspontot meg kell jelenítenie."

2/2007. (I. 24.) A B HATÁROZAT, TITKOSINFORMÁCIÓGYŰJTÉS
Alkotmány 2. § (1) bekezdés – a jogállamiság elve
Alkotmány 54. § (1) bekezdés – az emberi méltósághoz való jog
Alkotmány 57. § (3) bekezdés – a védelemhez való jog
Alkotmány 59. § (1) bekezdés – a személyes adatok védelméhez való jog

6/2007. (II. 27.) A B HATÁROZ AT, KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSI EREDMÉNYEK NYILVÁNOSSÁGA A VÁLASZTÁSOKAT MEGELŐZŐEN
Alkotmány 61. § – véleménynyilvánítási jog és sajtószabadság
39/2002. (IX. 25.) AB határozat

15/2007. (III. 9.) A B HATÁROZAT, NÉPSZAVAZÁS A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL
Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés – népszavazásra nem bocsátható tárgykörök

16/2007. (III. 9.) A B HATÁROZ AT NÉPSZAVAZÁS A VIZITDÍJRÓL
Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés – népszavazásra nem bocsátható tárgykörök
51/2001. (XI. 29.) AB határozat

Szemle

Szabó Máté Dániel: Hogyan érdemes gondolkodni adatvédelemről és információszabadságról?

MAJTÉNYI László: Az információs szabadságok. Adatvédelem és a közérdek? adatok nyilvánossága, Budapest, Complex Kiadó, 2006, 485 oldal.

Jogvédők

Az őrzők őrzése. A Magyar Helsinki Bizottság értékelése a 2006-2007-es zavargásokról.

A rovatban közöljük a Magyar Helsinki Bizottság munkatársainak azt az összefoglalóját, amelyet a 2006. szeptemberi, illetve a 2007. tavaszi zavargások során tanúsított rendőri fellépésről készítettek.

Ajánló

A Túlterhelt demokrácia és az Alkotmányosság a magánjogban című tanulmánykötet ismertetése

Abstracts

Essays. Forum. Prior to decision. Documents and commentaries. After decision. Protectors of rights. Review.