2000/1 – Fundamentum 2000/1
Tanulmány
Teitel, Ruti: Az átmenet büntető-igazságszolgáltatása
Kis János: Alkotmánybíráskodás a mérlegen (III. rész)
"A bíróság más stratégiát követett. Nem speciális indokot keresett a halálbüntetés kizárására, hanem az élet szándékos kioltását általában kívánta alkotmányos tilalom alá helyezni."
"A bíróság általános gyakorlatának az felelt volna meg, ha a bírák nem mulasztják el a magzat státusának problémájára alkalmazni az elveket, melyeket a halálbüntetés tárgyalása során már felállítottak."
"Felszínes és hibás képet alkotnánk a történtekrôl, ha az 1995-ös döntéseket a kormánnyal szembeni ellenszenvvel próbálnánk magyarázni. A politikai vitát kavaró határozatok korábban mindig megosztották a bírákat. Most azonban a testület gyakorlatilag teljes egységben lépett föl."
"Innen már csak egy lépés volt kimondani, hogy a jogbiztonság elve akkor is korlátozza az államot egyoldalú ígéretének visszavonása során, ha az nem kapcsolódik közvetlenül magánfelek között keletkező szerződésekhez, s ha ily módon a stabilitás iránti igényt nem a szerződéses kötelezettségvállalás alapozza meg."
"A testületnek lehetôséget kell kapnia arra, hogy állást foglaljon a szociális juttatások esetleges megvonásáról, miközben nem szabad olyan döntésekbe sodródnia, melyek – miként az 1995. évi stabilizációs törvény jó részét megsemmisítő határozatok – a költségvetés felülbírálását feltételezik."
Interjú
"A történelmi leckék a pereknél jobbak arra, hogy szembenézzünk a múlttal": Timothy Garton Ash angol történésszel Striker Sándor beszélget
"Amit nem vártunk, amire nem számítottunk, hogy ez a gazdasági hatalom alig néhány évvel később visszakonvertálható politikai hatalommá. Ez is hozzájárult a katarzis hiányához."
"A történelmi amnézia a mai napig tart": Kenedi János kritikussal Halmai Gábor beszélget
Fórum
Szembenézés a múlttal
Rovatunkban ezúttal Szántó T. Gábor, Nagy Endre, Fleck Zoltán és Ungváry Rudolf fejtik ki véleményüket.
Dokumentum és kommentár
Döntések a sortűzperekben
Bragyova András: A Legfelsőbb Bíróság tévedése
"Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a visszamenőlegesség tilalma a nemzetközi jogban változatlanul fennáll."
"A kihirdetéssel a nemzetközi jogi szerződés még nem szűnik meg nemzetközi szerződés lenni, és mint ilyen a magyar jogrendszerben nem is létezik normaként."
Geller Balázs József: A legfőbb bírói fórum három végzésének margójára
Kardos Gábor: A genfi egyezmények alkalmazása
Döntés előtt
Varga László: Az ügynök(törvény) halála
Kutrucz Katalin: Módosításra várva: a Történeti Hivatal működését szabályozó törvény jogi problémái
Döntés után
Az Unesco jelentése: összefoglaló a volt elnyomó rendszerek biztonsági szolgálatainak archívumairól
Bán Tamás: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteiből
Bitskey Botond: Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből
Szemle
Halmai Gábor: Társadalom és filozófia
"Feinberg az emberi jogok eszméjében azt ítéli forradalminak, hogy az összekapcsolódott az egyetlen jogi státust nyújtó,egyenlőségen nyugvó társadalom eszméjével. Ez az eszme az »emberi értékességgel« a minden emberi személyben meglévő emberi iránti tisztelet kanti attitűdjét fejezi ki."
Jogvédők
Juhász Géza: Méltóság és méltatlanság egy jogállamban
Ajánló
Az Ádám Antal emlékkönyv, Ludassy Mária, Kontra Miklós könyve, valamint a Language Rights című kötet ismertetése