Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
Menüpontok

1999/1 – Fundamentum 1999/2.

Tanulmány

Halmai Gábor: Az aktivizmus vége? A Sólyom-bíróság kilenc éve

"Ám még e rendkívül széles törvényi felhatalmazás sem korlátlan, nem annyit jelent, hogy az Alkotmánybíróság bármit megtehet, amit az alkotmány érdekében szükségesnek tart."

"A határozatot [57/1991. (XI. 8.) ABh] erőteljes kritika érte mind a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mind a jogtudomány képviselői részéről, mondván, hogy az Alkotmánybíróság megengedhetetlenül átcsúszott a jogalkalmazás területére."

"Az már azután nem a Sólyom-bíróság és utódja felfogásbeli eltéréseinek kérdéskörébe tartozik, hogy vajon mit értenek az új bírák a kétharmadosság mint alkotmányos garancia lényeges tartalmán."

Balogh Zsolt: Az alkotmány fogalmi kultúrája és az alkotmánybíráskodás

"Hogyan viszonyul az alkotmányhoz az Alkotmánybíróság?
A vita – ismereteim szerint – e kérdéssel kapcsolatban fôként azon folyt és folyik, hogy az Alkotmánybíróság ragaszkodik-e az alkotmány írott szövegéhez, vagy sem. A feltett kérdés lényege ezzel szemben szerintem az: elképzelhetô-e alkotmánybíráskodás az alkotmány tételes rendelkezéseihez tartozó fogalmak,  módszerek, technikák kidolgozása nélkül? Azt gondolom, nem szorul különösebb bizonyításra, hogy ennek elvégzése nélkül lehetetlen az alkotmány alkalmazása, az alkotmánybíráskodás – ahogy lehetetlen jogszabályértelmezés nélkül a bíráskodás is."

Uitz Renáta: Egyéni jogsérelmek és az Alkotmánybíróság

"Bár az eljáró bíróság kezdeményezése és az alkotmányjogi panasz az egyedi jogérvényesítést szolgálja az Alkotmánybíróság eljárásában, számos absztrakt indítvány kapcsolódik egyedi ügyhöz, csak éppen nem alkotmányjogi panaszként terjesztik elő, illetve az indítvány csak formailag irányul normakontrollra. Az Alkotmánybíróság alapjogi joggyakorlatában előfordulnak olyan esetek, amikor az alkotmánybírák az absztrakt normakontroll égisze alatt egyedi ügyeket érdemben, vagy szinte közvetlenül meghatározó döntéseket hoznak. Az alkotmányjogi panaszt, az eljáró bíróság kezdeményezését és az absztrakt kontroll eljárásában feltűnő konkrét jogviszonyokat vizsgálva átfogó kép rajzolható az Alkotmánybíróság egyedi ügyeket érintő alapjogi gyakorlatáról."

Interjú

"Alkotmánytisztelő pozitivista vagyok." Holló Andrással, az Alkotmánybíróság helyettes elnökével Halmai Gábor és Tordai Csaba beszélget

Azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság határozatai liberálisok voltak. Úgy ítéli meg, hogy az első kilenc év Alkotmánybírósága egy liberális bíróság volt?
Holló András
: "Az alapjogi bíráskodás tekintetében mindenképpen. Azt mondanám, hogy tudós alkatú szellemi szabadgondolkodók találkoztak az első Alkotmánybíróságon, persze jelen volt a több évtizedes jogalkalmazói tapasztalat is."

"Kevesebb lesz az elegáns röpködés a jogrendszer fölött." Vörös Imre távozó alkotmánybíróval Halmai Gábor és Tordai Csaba beszélget

Vörös Imre: "Azt gondolom, hogy a különvélemények is hatnak, és az utókor – mint a köztéri kútból – merít belőlük, ha akar."

Fórum

Az Alkotmánybíróság első kilenc éve

Rovatunkban ezúttal Ádám Antal, Tordai Csaba, Hanák András és Domány András fogalmazza meg gondolatait az Alkotmánybíróság első kilenc évéről.

Döntés előtt

Sajó András: A "kisegyház" mint alkotmányjogi képtelenség

"Azt azonban az AB sem állította, hogy az állam az egyháziság feltételeinek megállapításánál a felekezetek, vallások közt különbséget tehetne."

"Az AB a törvényhozóra hagyja, mit nyilvánít egyháznak, kivéve, ha valamely kritérium a vallásgyakorlás szabadságát sértené. Úgy tűnik, a történelmi egyházak tekintetében mégis ad támpontot, amennyiben itt a szétválasztás a történelem műve."

"A feltételezett visszaélések megelőzésére nem is a félelemben tartó ellenőrzés, hanem az előzetes vizsgálat a leghatékonyabb eszköz."

"A lakosság mindössze tíz százaléka él a szervezett egyház keretei között rendszeres hitéletet."

"Nem tagadható, a vallás összetarthat egy nemzetet – bár korántsem biztos, hogy a globális piac viszonyai között is. Ennyiben érthető a mindenkori államhatalom e tekintetben következetes egyházbarátsága."

Mészáros István László: A vallási jogegyenlőség védelmében

"A felekezeti jogegyenlőség senki ellen nem irányul, nem jelent mesterséges egyenlősítést, csak a játékszabályok azonosságát Védelmezése, illetve az érte folytatott küzdelem nem holmi elvont dogmatikai okoskodás, mert a vallás, a felekezetek mögött emberek állnak. Aki vallások, felekezetek között rangsorol, az valójában emberek között rangsorol, egyeseket értékesebbnek, másokat értéktelenebbnek tartva vallási meggyőződésük miatt. Ezért a vallási jogegyenlôségért tett erőfeszítések az emberi méltóság és az egyéni szabadság iránti küzdelem részét képezik. Nem lehet egyidejűleg polgárosodásról és emberek, társadalmi csoportok vallási megkülönböztetésérôl beszélni. Különösen anakronisztikus lenne ez az ezredforduló küszöbén."

Gáspár Csaba László: A vallásszabadságról - római katolikus nézőpontból

"Az ember nem rendelkezik olyan mérvű megismerő képességgel, hogy megragadhatná a transzcendens Istent. Ebből következően az embernek nem áll módjában eldönteni, hogy melyik vallási rendszer, teológiai elgondolás a legadekvátabb."

Döntés után

Döntés az Adelmanné Kertész Judit kontra Magyarország ügyben. Az Emberi Jogok Európai Bizottsága jelentése (elfogadva 1998. április 16-án)

"Az egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésére alapított panaszában a kérelmezô a Budai Központi Kerületi Bíróság elôtt lefolytatott birtokháborítási perének elhúzódását panaszolja."

"A bizottság egyhangúan arra a következtetésre jutott, hogy az egyezmény 6. cikke 1. bekezdését megsértették."

"A bizottság egyhangúan ELFOGADHATÓNAK NYILVÁNÍTJA A KÉRELMET az ügy érdemének elôzetes elbírálása nélkül."

 

A bizottság jelentését megküldte az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának, amely 1998. december 18-i ülésén elfogadta azt, és úgy döntött, hogy Magyarország megsértette az egyezmény 6. cikke 1. bekezdését. A döntést kommentáló titkárság felhívta a kormány figyelmét arra, hogy ez a döntés Magyarországon precedens jelleg?, és így mint „általános intézkedés” megfelelô nyilvánosságot igényel. A miniszteri bizottság döntése az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletével egyenrangú a kormány felelősségének megállapítását illetően, annyiban mégis kedvezőbb helyzetet teremt a kormány számára, hogy nagyobb rugalmasságot biztosít a jogsértés elhárítási módjának megválasztásában, mint a strasbourgi bíróság ítélete.

A tiszavasvári ítélet. A Nyíregyházi Városi Bíróság döntése (16. P. 25.191./1997./12. szám)

"A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogát azzal, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző módon
az általa fenntartott ... Általános Iskolában 1997. június 12. napján a felperesek ballagtatása külön történt, és általános iskolai tanulói jogviszonyuk fennállása
alatt a tornaterem használata számukra nem volt biztosított."

Az ítéletet a másodfokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei biróság 1999. IV. 22-én keltíitéletében helybenhagyta.

Szemle

Szemle

SZEMLE:
 
  • Andrew Arató András: Civil társadalom, forradalom és alkotmány. Civil society, revolution and constitution
  • Bozóki András (szerk.): A rendszerváltás forgatókönyve
  • Kerekes Zsuzsa: Parlamenti ábécé
  • Matúz György: Személyiségi jogok és szólásszabadság
  • Tanulmányok az Emberi Jogok Európai Egyezménye legfontosabb rendelkezéseihez kapcsolódó strasbourgi esetjogról

Jogvédők

Rendőri atrocitások Hajdúhadházán : a Roma Polgárjogi Alapítvány debreceni és miskolci regionális válságkezelő és jogvédő irodáinak tevékenységéből

"Tény, hogy a nem cigány lakossághoz való rendôri viszonytól függetlenül a cigányokat érintô elfogadhatatlan, jogsértô intézkedések a közbiztonságot tömeges
méretekben veszélyeztetetik."

Összeállította: Hell István, a Roma Polgárjogi Alapítvány Tényfeltáró Csoportjának vezetője.