1998/1-2 – Fundamentum 1998/4

"Nálunk az emberek biztonságérzete sokkal rosszabb, mint egy sor olyan nyugat-európai országban, ahol az itthoninál lényegesen nagyobb a bűnözés és gyengébb a közbiztonság. Ennek ellenére ott az emberek nincsenek pánikba esve, nem hangoztatják folyamatosan, hogy ez már elviselhetetlen. Itthon viszont
valóságos hisztéria folyik, politikusok, közírók felháborodottan utasítják vissza például a legfőbb ügyésznek azt az egyébként tudományos közhelyszámba
menő kijelentését, hogy meg kell tanulni együtt élni a bűnözéssel."

"A Halálbüntetést Ellenzôk Ligájába én azért nem léptem be, mert sem a híve, sem az ellensége nem voltam a halálbüntetésnek. Mindig azt mondtam: ez egy büntetési nem, amelynek alkalmazása vagy eltörlése politikai döntés függvénye. Nekem mint ügyésznek azonban nem az a dolgom, hogy politikai kérdéseket eldöntsek, hanem az, hogy a hatályos büntetőjogot alkalmazzam."

"A tervezet azt mondja ki, hogy amikor bebizonyították egy vádlottról, hogy bűnös, s hogy bizonyos időszakban bűncselekményekből vagyoni haszonra tett
szert, akkor az időközben általa másra átruházott vagyont is el lehet kobozni. Hacsak az érintettek nem tudják igazolni: az átruházás forgalmi értéken történt, s
ezt az új tulajdonos valóban ki is egyenlítette. Ez az előírás, amit egyébként az Egyesült Államokból importál a tervezet, meggyőződésem szerint nem ellentétes az emberi jogokkal."

"Azokban az országokban, ahol a végrehajtó hatalomnak van alárendelve az ügyészség, a vádhatóságok tudvalevően nem nagyon lelkesednek a gondolatért, hogy a kormány és a kormánytisztviselők visszaélései ellen fellépjenek."

"Egy hétfejű sárkánnyal értelmetlen úgy harcolni, hogy csak a fejei levágására figyelünk, de arra nem, hogy minden levágott fej helyén újabb kettő nő. Ez a koncepció a bűnözés elleni harcot a végén fogná meg, nem az elején. Csupán az az üzenete, hogy akadálytalanabbá kell tenni az eljárások lefolytatását a nyomozóhatóságok és a büntetőügyben eljáró hatóságok szempontjából, illetve szigorítani kell az ítéleteket, de még az intézkedéseket is."

"Az ügyészség függetlenségét nem az dönti el, hogy a legfőbb ügyész, aki vezeti, nem tartozik senkihez, vagy az Igazságügyi Minisztérium szervezeti keretei között ténykedik. Ténylegesen a független döntések meghozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek, valamint a szakmai tisztesség jelenthetik a függetlenség biztosítékát."

Majtényi László: "A modern alkotmány inkább használati eszköz, semmint totem és tabu."

Holló András: "Az Alkotmánybíróság az alkotmányozó hatalomtól az alkotmányban előírt hatalomgyakorlás ellenőrzésére kapott alkotmányi felhatalmazást. Ez azt jelenti, hogy alkotmányos joga van az alkotmánynak való megfelelés eldöntésére, az alkotmányosság – »végső fokon« – kizárólagos kinyilvánítására. Az Alkotmánybíróság számára ez a felhatalmazás – a többi alkotmányos szervhez képest – a legközvetlenebb viszonyt hozta létre az alkotmányozó hatalommal."

Lomnici Zoltán: "Úgy vélem, hogy az Alkotmánybíróság mellett a rendes bíróságnak is feladata az alkotmány védelme és az alaptörvény rendelkezéseinek érvényre juttatása. Álláspontom szerint a bíróságok a konkrét jogvita eldöntésénél is alkalmazhatják az alaptörvény rendelkezéseit, és arra is joguk van, hogy egy jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességére rámutassanak."

Takács Albert: "Van valami megnyugtató nagyszerűség abban, hogy kulturális tradícióink szerint nagy dolgok közelében sem lepusztult beszédet használni, sem kufárkodni, sem másként illetlenkedni nem szabad. A jog világának ilyen helye, ilyen dolga az alkotmány."

"Azok az intézmények az alkotmány őrei, amelyek az alkotmányhoz kapcsolódó politikai és jogi alapdöntések ellenőrzésére és ellensúlyozására alkalmasak. Mindazok az intézmények, amelyek tényleges politikai alapdöntéseket hoznak, illetve azokat végrehajtják, nem őrei az alkotmánynak, még akkor sem, ha feladatkörükben és fogadalmukban első helyen áll az alkotmány érvényesüléséről való gondoskodás kötelessége."

"Az alkotmányvédelem »ünnepi« feladatainak ellátására külön szervezett alkotmánybíróságok jöttek létre, amelyek a bonni alaptörvény szerkezetében részei
a bírósági rendszernek, tényleges funkciójukat tekintve azonban nem. Az alkotmánybíróság tevékenysége nem igazságszolgáltatási funkció, hanem annak
előfeltétele. Ez a testület nem egyszerűen alkalmazza az alkotmányt – ahogy ezt az igazságszolgáltatás keretében működő rendes bíróságok teszik –, hanem az alkotmányt alkotmányossági vita esetén alkalmazza."

"A zámolyi művelődési ház színháztermében elhelyezett cigány származású felnőttek és gyermekek lakhatási lehetőségének végleges megoldása az önkormányzat és az annak képviseletében eljáró polgármester – egyoldalú, rugalmatlan és a valódi segítőkészséget nélkülöző – magatartása miatt, alkotmányos visszásságot előidéző módon hiúsult meg."

"Magam a dokumentumban összegyűjtött tényeket – mindenekelőtt azokat az érveket, amelyek a roma családok számára építendő új lakások építéséhez
szükséges segítség megtagadásának indokolásaként elhangzottak, valamint azt a körülményt, hogy nem roma, „problémás” családok esetében nem volt tapasztalható hasonló eljárás – elegendőnek tartottam volna a faji diszkrimináció megállapítására."

"A felperes nem azt kifogásolta, hogy a hirdetés kapcsán az alperes nem létesített vele munkaviszonyt, hanem eleve a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó hirdetés megjelentetése volt sértő számára, keresete a személyiségi jogvédelem polgári jogi eszközeinek igénybevételére irányult, így jelen perben a Munka Törvénykönyvének diszkriminációt tiltó rendelkezései közvetlenül nem alkalmazhatók."

"A bíróság az adott helyzet körülményeinek vizsgálata kapcsán arra a meggyőződésre jutott, hogy a perbeli hirdetés a nem és az életkor vonatkozásában
olyan indokolatlan és önkényes, hátrányos megkülönböztetést tartalmazott, amely sértette a felperes hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó, az Al-
kotmányban és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott, személyhez fűződő jogait."

"Az alapjogok magánjogi viszonyokban ily módon való érvényre juttatásának különösen ott van helye, ahol az egyén gazdasági vagy valamilyen más társadalmi hatalmat képviselő másik magánjogi jogalannyal kerül kapcsolatba."

"Minden természetes és jogi személy potenciális jogsértő, nem látom hát indokoltnak az emberi jogoknak kizárólag az állammal szembeni védelmét."

"Ám a német jogban kialakult alkotmányjogi panasz lehetőséget nyújt arra, hogy az Alkotmánybíróság megvizsgálja, hogy a rendes bíróság egy adott
ügyben az alkotmány rendelkezéseit figyelembe véve hozta-e meg ítéletét, melyre a taláros testületnek Magyarországon nincs lehetősége."

"A vállalat természetesen eldöntheti, hogy egy meghatározott munkakör betöltésére kit kíván alkalmazni, e döntés meghozatalakor azonban a hatályban lévő alkotmányos szabályokra tekintettel kell lennie, így nem tehet a jelentkezők között olyan megkülönböztetést, mely valamely csoport vonatkozásában hátrányos és önkényes."

"A modern állam minden egyes, a területén történő emberi jogsértésért felelősséggel tartozik."

"Nem büntethetünk valakit olyan kötelesség megszegése miatt, amit még leírni sem tudunk!"

"A bűnmegelőziés ellenőrzésnek mind a mostani, mind pedig a tervezett szabályozásából az derül ki, hogy az illető sorsa teljesen közömbös, valójában a rendőrség adatszerzési lehetőségeit kívánja a jogalkotó kibővíteni."

"Ha a közösségi szállások valóban zárt intézményekké válnak, a ki nem toloncolható külföldiek helyzetének jogi rendezetlensége még nyomasztóbbá lesz. A balassagyarmati közösségi szálláson negyedik éve él egy vajdasági magyar, Orosházán egy három éve Magyarországra vetődött palesztint tartanak
fogva."

"Az idegenrendészeti őrizet tehát meghatározhatatlan számú évvel toldhatja meg a már letöltött börtönbüntetést."

"A rendőrség bármikor felülbírálhatja a közigazgatási hatóság döntését, tehát ténylegesen felettese az utóbbinak."

"A feljelentés kiegészítése érdekében való korlátlan adatigénylési jog biztosítása adatvédelmi szempontból kifogásolható, mivel személyes adatok felhasználására úgy kerülhetne sor, hogy arról – büntetőeljárás elmaradása esetén – az érintett soha nem szerez tudomást."

"A személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog további korlátozását enyhítendő – és elkerülendő több tíz- és akár százezer állampolgár személyes adatainak indokolatlan nyilvántartásba vételét és kezelését –, szükséges a rendőrségi törvény jelenlegi szabályozását is áttekinteni."

"Valószínűsíthető, hogy a tényleges életfogytiglanira ítélés miatti panasznak komoly esélye volna a sikerre."

"A mai megoldás helyett a törvénynek szigorítania kellene a feltételes szabadságra bocsátás kritériumrendszerét."

"A törvényjavaslat a kérdésre szinte kizárólag a tiltás és az elrettentés eszközeivel felel, ami nem a drogok okozta ártalmak csökkenését fogja eredményezni, hanem épp ellenkezőleg: tovább növeli azokat."

"A törvényjavaslatban tükröződő kormányzati politika elfogadja, hogy a jövőben még több büntetőeljárás induljon fiatal drogfogyasztók ellen, és nagyszámú – segítségre, esetleg gyógyításra szoruló – droghasználó kerüljön börtönbe."

"Az Alkotmánybíróság ugyan indítvány alapján jár el, de a jelzett alkotmányjogi probléma teljes feltárása – akár az eljárás kiterjesztése, akár alkotmányjogi panasz helyett utólagos normakontroll lefolytatása révén – közérdek. Amíg azonban az indítvány ilyen szabad kezelése az indítványhoz kötöttséget nem sérti, addig az eljárás lefolytatása az indítvány teljes hiánya (visszavonása) ellenére, már az indítványhoz kötöttség törvényi korlátjába ütközik."

 "Az elvont alkotmányértelmezés eleve közérdekű, és az ebben a tárgyban hozott határozat mindig elvi jelentőségű. Tehát ha az arra az Abtv.-ben feljogosított szervek bármelyike erre vonatkozó indítványt tesz, annak bármilyen okból való visszavonása éppúgy nem vonja maga után szükségszerűen az eljárás megszüntetését, mint az absztrakt normakontroll vagy az alkotmányjogi panasz esetén."

Monroe E. Price: A televízió, a nyilvános szféra és a nemzeti identitás

Huoranszki Ferenc (Szerk.): Modern politikai filozófia

Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás

Király Miklós: A diszkrimináció tilalma az Európai Bíróság joggyakorlatában

Szikinger István: Rendőrség a demokratikus jogállamban

Police in transition

"A szervezet egy hadseregmentes világban gondolkodik, ahol sem hivatásos katonák, sem pedig polgári szolgálatot teljesítők nincsenek, mégis a lépcsőzetes haladás, a szervezet egész tevékenységére jellemző, elvhű, de pragmatikus megközelítés alapján fontosnak tartja a katonai szolgálatmegtagadásnak, az ENSZ által is elismert emberi jognak minél szélesebb és teljesebb körű érvényesítését."

"A nemzeti tapasztalat szerint, a nemzet kollektív tudatában és kollektív tudat alattijában a véren szerzett szabadságnak, a csak fegyverrel, forradalommal elérhető nemzeti függetlenségnek, a valakik melletti és ezáltal valakik elleni katonai szövetségeknek, a katonai alakulatoknak van értékük."

"A polgári szolgálat ideje a sorkatonai szolgálathoz viszonyított arányát tekintve hosszabb (rosszabb), mint az azt megelőző három és fél évben volt. A polgári szolgálat idôtartama ugyan korábban is és most is egyaránt hat hónappal hoszzabb a sorkatonai szolgálatnál, viszont időközben a sorkatonai szolgálat ideje nagyobb arányban csökkent, mint a polgári szolgálaté."

"A vallási okokra hivatkozó kérelmezőt az előadó Bibliával a kezében vizsgáztatja, miközben a tárgyaláson ügyfélként jelenlevő – esetünkben – Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság képviselője próbál nyomást gyakorolni a kérelmezőre."

"A foglalkoztató vagy munkaügyi előadó nem ritkán személyes szolgálatokra is kötelezi »katonáját« (»csicskáztatás«), olyannak tekinti, akinek az illetményét nem kell feltétlenül kifizetni, akit nem is kell emberszámba venni, mivel »örüljön, hogy nem lett katona«."

"Azért választottuk a »diszkriminációs próbaper« tárgyául a nem és életkor alapján megkülönböztető álláshirdetéseket, mert fel szerettük volna hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy ezek az »ártalmatlannak« tűnő hirdetések durván sértik valamennyiünk emberi méltóságát."

"Az eljárás érdekes vonása volt, hogy az alperes jogi képviselője egyetlen nyilatkozatában sem vitatta a diszkrimináció tényét."

"Továbbra is megválaszolatlanul marad az a kérdés, hogy miként lehet fellépni az olyan ügyekben, amikor nem egyéni jogsérelem következik be, hanem tisztán közügyről, a közérdek sérelméről van szó. Tulajdonképpen az álláshirdetések ügye is ilyen közügy, ám itt a hatályos jogszabályok rákényszerítettek ügyvédet, bírót arra, hogy úgy tegyen, mintha egyéni jogsérelmet orvosolna."

"A prostitúció a bűnözés egy sajátos formája, a nemi erőszak intézményrendszere, s mint ilyen, tulajdonképpen a bűnözés kultúrájának szerves részét képezi. Mindezekre vonatkozóan természetesen a törvényjavaslat semmiféle iránymutatással sem szolgál."

"Ha pedig a prostituált bűncselekmény áldozata, nem könnyen látható be, miért kell őt zónákba terelni, ellenőrizni, pénzbüntetéssel fenyegetni. Képzeljük el, mi lenne akkor, ha az egyre szaporodó autólopásokat nem bírván tétlenül nézni, kitiltanánk a belvárosból, az iskolák és a templomok elől az autókat, hogy a külföldi turisták, a gyerekek és az istentiszteletre igyekvő polgárok közérzetét ne zavarja az esetleg bekövetkező bűncselekmények tudata."

"A mai emberi jogi felfogással, az emberi méltósághoz, a testi-lelki-szellemi önrendelkezéshez, az egészséghez és az ezekre vonatkozó szabad döntéshez fűződő emberi jogokkal az »erőseknek« a »gyengékkel« szemben megfogalmazott »jussa«, avagy »szükséglete« nem egyeztethető össze. Még
azon meglehetős ritka esetekben sem, amikor a prostituált úgy nyilatkozik, hogy ő szereti ezt a tevékenységet, és saját elhatározásából űzi."

"A prostitúció lényege a hatalom és az uralom fogalmaival írható le. Minden alapot nélkülöz az a hiedelem, hogy a prostitúció mögött holmi biológiai szükséglet húzódik meg, hiszen, ha így volna, pontosan ugyanannyi nő keresné a kielégülés eme útját, mint férfi."