1998/1-2 – Fundamentum 1998/3

A tanulmányt Pardavi Márta fordította.

A tanulmányt Kőszeg Fanni fordította.

"A méltóság valamilyen morálisan releváns tulajdonságánál fogva (ami lehet akár az autonóm viszonyulás is: egyelőre ezt a kérdést tekintsük nyitottnak) illeti meg az embert. A méltóság azonban nem azonos ezzel a tulajdonsággal."

"Bár az AB nem döntötte el azt a kérdést, hogy a magzat jogalany-e, arra a kérdésre, hogy jogalany lehet-e, igenlően válaszolt."

Rovatunkban Palásti Sándor, Csepeli György, Kemény István, Ladányi János, valamint Tóth Balázs fejtik ki véleményüket.

"Ha az emberi élet a fogantatással kezdődik, akkor ez időponttól kezdve a biológiai halál bekövetkeztének pillanatáig azt egységes folyamatnak kell tekinteni, és az anyaméhen belüli időszakot a védendő jogai szempontjából ugyanúgy nem lehet szakaszokra bontani, mint a születés és a halál közötti időszakot sem."

"Miután a bíróság álláspontja szerint az emberi élet a fogantatástól a halálig egységes folyamat, így a magzatot az Alkotmány 54. §-ában biztosított abszolút védelem – az élethez való jog – megilleti."

"Megítélésem szerint a Ptk. egyedül helyes értelmezése alapján a bíróságnak a magzat perképességének hiányában idézés kibocsátása nélkül el kellett
volna utasítania a keresetet, hiszen a magzatnak nem lehet perképessége, ha egy törvényesen engedélyezett terhességmegszakítási kérelem nyomán nem jön világra."

"A bajai ítélet azért hibás, mert a bíróság tévesen értelmezte az alkotmányt. Eme téves értelmezés alapján azután kimondva-kimondatlanul mint alkotmányellenest félretette a magzati élet védelméről szóló törvényt, és hatálytalanította a törvényes abortuszengedélyt."

"Téves az ügyvéd érvelése, amennyiben az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezési hatáskörét monopóliumként értelmezi."

"Megnyugtatóbb lenne azonban az a megoldás, amely a törvényi rendelkezést úgy módosítaná, hogy az ne tegye kötelezővé a bíró számára az Alkotmánybírósághoz fordulást, hanem biztosítsa a lehetőséget a bírónak arra, hogy enélkül is eldöntse az ügyet az alkotmány alkalmazásával."

"A bíróság nem köteles alkalmazni (más szóval: az ügyre történő alkalmazását tekintve alkotmányellenesnek minősítheti) azt a jogszabályt, amely az alkotmányba ütközik."

"Az alapjogi bíráskodás szelleme már félig kibújt a palackból. A feladat nem az lenne, hogy – megkísérelve a lehetetlent – oda visszagyömöszöljük, hanem sokkal inkább az, hogy megteremtsük a szellem létezésének megfelelő kereteit."

"Európában az abortuszt ellenzők elérték, hogy a törvények erkölcsi kategóriaként kezelik az abortuszt, illetve hogy a terhesség késői szakaszában tilos annak megszakítása; azonban az abortuszpártiak is elégedettek lehetnek, hiszen a széles körben alkalmazható kivételek nyomán az első három hónapban lényegében szabadon megszakítható a terhesség."

"A magyar Alkotmánybíróság a jogvédelem különleges hagyományával rendelkezik, így az abortuszbeadvány lehetővé teszi, hogy ismét kifejezze elkötele-
zettségét a lelkiismereti szabadság, a magánélet védelme és az emberi méltóság mellett, túl azon, hogy az állami támogatásokon keresztül biztosítja polgárai
nak az élethez való jogot és a döntés jogát, hogy akarnak-e gyereket vagy sem."

(A tanulmányt Kalocsai Csilla fordította.)

"A Karta kiköti azt is, hogy „A tisztességes díjazáshoz való jog”-ról szóló cikk által megfogalmazott jogokat szabadon létrehozott kollektív szerződések, törvényes bérrögzítő mechanizmusok vagy a nemzeti feltételeknek, gazdasági kultúrának megfelelő egyéb eszközök révén kell gyakorolni."

"Akárcsak a munkanélküliség megelőzésével kapcsolatosan, itt sem az az elvárás, hogy minden család a szükségleteinek megfelelő lakással rendelkezzen, hanem az, hogy az egyes államok értékelhető erőfeszítéseket tegyenek e cél érdekében."

"A magyar jogrendszer az Európai szociális karta előírásainak megfelel ugyan, nem ez a helyzet azonban a joggyakorlattal. Vegyük például a gyermekmunka tilalmát. Ez egy igencsak neuralgikus pontja a Karta ellenőrzési mechanizmusának, hiszen 1997 tavaszán úgy kapott Portugália a Kormánybizottságtól ajánlást, hogy arra a Független Szakértők Bizottsága egyáltalán nem is tett javaslatot! S ha jól körülnézünk az országban, az újpesti piactól kezdve az agrárterületekig számos olyan gazdasági pontot találunk, ahol gyermekeket foglalkoztatnak."

"Az »optimális minimumot « nem a számszerinti minimum jelenti, hanem a teljesíthető minimum, vagyis azoknak a rendelkezéseknek az elfogadása, amelyeknek a magyar jogrendszer és gyakorlat már megfelel, illetve amelyek esetében a megfelelés a legkisebb költséggel (pl. pusztán jogszabályalkotással) biztosítható."

"A magyar ratifikáció előkészítésének egyik legfontosabb tanulsága a szociális partnerek, érdekképviseleti szervek szerepének jelentősége a gazdasági és
szociális jogok előmozdításában. Jelentőségüket mutatja, hogy az optimális minimum szabálya alapján megerősítésre előterjesztett cikkek körét az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalása alapján kiegészítették két olyan cikkel, amelyek a teljesíthető minimumba beleférnek, de a számszerű minimumból kimaradtak."

"A Karta szövege (és persze esetjoga) konkrét, egyébként, megítélésem szerint, ez a Karta legnagyobb sikere, mechanizmusa bebizonyította, nem dől össze a világ, ha egy nemzetközi testület precíz követelményeket támaszt a szociális jogok területén."

Alexander Hamilton, James Madison, John Jay: Értekezések az amerikai alkotmányról.

Benjamin Constant: A régiek és a modernek szabadsága 

Michel Foucault: Az igazság és az igazságszolgáltatási formák 

Grád András: Kézikönyv a strasbourgi emberi jogi ítélkezésről 

Ácsi! Tényfeltáró riportok. 

Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog

Bólyai János, Szigeti Péter, Szikinger István: Emberi jogi ismeretek

Szöveggyűjtemény a kisebbségi ügyek rendőrségi kezelésének tanulmányozásához