Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
Menüpontok

2012/1 – Forced Compliance

Tanulmány

Wojciech Sadurski: Harapjon is, ha már ugat: A 7. cikk története, az EU-bővítés és Jörg Haider

 „Attól az ismeretlentől való félelem, hogy milyen mértékű populizmust, irracionalitást és fanatizmust hozhatnak az új tagállamok az Európai Unióba, megmagyarázhatja, hogy adott esetben miért volt hasznos az EU-14-ek részéről egy különösen utálatos nyugat-európai politikai vezető példájára való összpontosítás, és annak viszonylag szigorú bírálata, amely így a bővülő Unióban lehetőséget adott a politikai egységesség küszöbéről és a másság határairól való nyilatkozatok megtételére.” 

Jelen cikk korábbi változatát lásd: Adding Bite to a Bark: Th e Story of Article 7, EU. Enlargement, and Jörg Haider, Columbia Journal of European Law, 2010/3, 385–426. A fordítást D. Tóth Balázs és Salát Orsolya készítette.

Jan-Werner Müller: Lehetséges-e diktatúrát működtetni az EU-ban, avagy tehet-e valamit Brüsszel a tagállami demokráciák védelmében?

 

“Ki kell emelni, hogy valamennyi tagállam és valamennyi európai polgár érdeke, hogy a liberális demokrácia alapelveit kikényszerítsék. Ezen érdekük és fenntartásaik kinyilvánítását nem lehet azzal lesöpörni, hogy az belső ügyekbe történő beavatkozásnak minősül. Bizonyos értelemben mind az államok, mind állampolgáraik ezen kötelezettségek kikényszerítésével bízták meg a Bizottságot.”

Polgári Eszter: A tagállami jog-összehasonlítás az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában

“a módszertanilag megalapozott konszenzus-analízis alkalmas lehetne arra, hogy egyfajta objektivitást és stabilitást vigyen a tagállami mérlegelési szabadság elismerésén alapuló döntéshozatalba. Ez azonban továbbra sem működik: részben maga az összehasonlító jogi érvelés megalapozatlansága, részben a ’margin of appreciation’-t befolyásoló tényezők egymás közötti viszonyának rendezetlensége miatt.”

Interjú

„Haladunk egy globális alkotmányos rend felé” – Manfred Nowakkal, a Bécsi Egyetem jogászprofesszorával, az ENSZ volt kínzásügyi különmegbízottjával Halmai Gábor beszélget

"...megerősítették a 7. cikket - ahhoz képest, ahogy eredetileg megfogalmazták az Európai Unióról szóló szerződésben -, mert a gyakorlatban ezeket a szankciókat nem lehetett Ausztriával szemben alkalmazni, és most már van egy megelőző mechanizmus is, és néhányan azt javasolják, hogy ezt alkalmazni is kellene olyan országokkal szemben, mint Románia vagy Magyarország."

 

(Manfred Nowak)

Fórum

Forced Compliance – a téma leírása

A Fundamentum e számának témája a „forced compliance”, azaz a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásában közreműködő külső aktorok szerepvállalása, ezen intézmények hatása és lehetőségei. A Fórum rovatba olyan civil szervezetek munkatársaitól kértünk írásokat, akik részt vesznek nemzetközi fórumok elé benyújtott panaszok, és árnyékjelentések készítésében, továbbá monitoringeljárásokban. A kormányok reakcióival kapcsolatos tapasztalataik mellett kíváncsiak voltunk az európai és nemzetközi alapjogvédelmi mechanizmusokkal kapcsolatos általános véleményükre is.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a jogsértések nemzetközi fórumok előtti jogorvoslatok esélyeiről; Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója a nemzetközi monitoring-rendszer lehetőségeiről; Jeney Orsolya, az Amnesty International magyarországi igazgatója pedig civil szervezetek árnyékjelentésének hatásairól ír. Birtha Magdolna, a  NUI Galwaykutatója, egy konkrét országjelentés kapcsán az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogainak Bizottsága által lefolytatott eljárást ismerteti. Szira Judit, egy tizenhat országban működő nemzetközi alapítvány, a Roma Education Fund vezetője pedig Magyarországi tapasztalatairól számol be.

Kádár András Kristóf: „Forced compliance” – orvosolhatók-e külföldön a hazai jogsértések?

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottságtárselnöke a jogsértések nemzetközi fórumok előtti jogorvoslatok esélyeiről.

Szabó Máté Dániel: Idegeneket hív magyarok ellen segítségül

Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója a nemzetközi monitoring-rendszer lehetőségeiről. 

Jeney Orsolya: A civil szervezetek árnyékjelentésének hatásai az emberi jogok tiszteletben tartásának kikényszerítésében

Jeney Orsolya, az Amnesty International magyarországi igazgatója civil szervezetek árnyékjelentésének hatásairól. 

Birtha Magdolna: Mennyire lehet konstruktív egy párbeszéd? Az ENSZ CRPD Bizottságának felülvizsgálata a Fogyatékosjogi Egyezmény magyarországi végrehajtásáról

Birtha Magdolna, a  NUI Galwaykutatója, egy konkrét országjelentés kapcsán az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogainak Bizottsága által lefolytatott eljárást ismerteti.

Szira Judit: Termékeny szinergia

 

Szira Judit, egy tizenhat országban működő nemzetközi alapítvány, a Roma Education Fund vezetője pedig Magyarországi tapasztalatairól számol be.

Dokumentum és kommentár

Rita de Brito Gião: Kommentár az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által elfogadott 62/149. számú határozathoz: a halálbüntetés alkalmazásának felfüggesztésére való felhívás

 

 

Rita de Brito Gi?o az ENSZ halálbüntetéssel kapcsolatos moratóriumát elemzi abból a szempontból, vajon ez a jogi forma alkalmas lehet-e az emberi jogok hatékony előmozdítására.

 

Ivány Borbála, Pap András László: Rendőri etnikai profilalkotás az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt

Ivány Borbála és Pap András László egy, a Magyar Helsinki Bizottság mint közérdekű igényérvényesítő részvételével a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt lefolytatott eljárást ismertet, amely a rimóci roma lakossággal szemben alkalmazott aránytalan rendőrségi intézkedési gyakorlatot vesz célba. Az eset jelentőségét az adja, hogy tovább bővíti az antidiszkriminációs törvény zaklatás tényállásának  alkalmazhatóságát olyan jogsértésekre amelyekre a büntetőjogi és polgári jogi eljárások eddig alkalmatlannak bizonyultak.

Döntés után

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi döntéseiből

 

Rovatunkban ezúttal ismertetjük az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi fontos döntéseit.
Az Egyezmény 3. cikke - a kínzás és embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma

  • Koky és mások Szlovákia elleni ügye - összefoglaló: Bieber Ivóna

Az Egyezmény 6. cikke - tisztességes tárgyaláshoz való jog

  • D.D. Litvánia elleni ügye - összefoglaló: Bieber Ivóna

Az Egyezmény 8. cikke - a magán- és családi élethez való jog

  • Aksu Törökország elleni ügye - összefoglaló: Bieber Ivóna
  • Von Hannover Németország elleni ügye (2) - összefoglaló: Bieber Ivóna
  • Koch Németország elleni ügye - összefoglaló: Buzás Péter
  • Costa és Pavan Olaszország elleni ügye - összefoglaló: Buzás Péter

Az Egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke - a tulajdon védelme

  • Herrmann Németország elleni ügye - összefoglaló: Bieber Ivóna

Az Egyezmény 10. cikke - a véleménynyilvánítás szabadsága

  • Az Axel Springer AG Németország elleni ügye - összefoglaló: Bieber Ivóna

Enyedi Krisztián: Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből

Rovatunkban ezúttal ismertetjük a magyar Alkotmánybíróság közelmúltban hozott, emberi jogi vonatkozású határozatait.

  • 3269/2012. (X. 4.) AB határozat
  • 3223/201 2 . (IX. 17. ) AB végzés
  • 3264/201 2 . (X.4. ) AB határozat

Szemle

Sólyom Péter: Összeköt vagy összeláncol? Egy keresztény alkotmányelmélet margójára

 

„(N)em tartjuk célravezetőnek és helytállónak (...) azokat a nézeteket, amelyek a demokratikus jogállam, az alapjogok vagy az emberi jogok fejlődését, mint egyirányú utcát szemlélik.” (Csink Lóránt - Fröhlich Johanna)

"Amennyiben az alkotmányozó igényt tart a normatív elismerésre, akkor az alkotmányozást nem lehet a hosszú távú együttműködés politikai erkölcsi elveitől függetleníteni. A népszuverenitás elve, a joguralom és a demokrácia eszméje korlátozzák az alkotmányozó hatalom lehetőségeit. Ha ezt nem látjuk be, elképzelhetetlen az ésszerű vita az Alaptörvény barátai és kritikusai között." (Sólyom Péter)

A teljes szám letöltése egyben

Belív