Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
☰ Menüpontok

2012/1 – Átírt alapjogok

Tanulmány

Jeremy McBride: Fák az erdőben – Az Alaptörvény és az Emberi Jogok Európai Bírósága

"Az, hogy az EJEB mit fog kezdeni az Alaptörvénnyel, ha annak valamely rendelkezését a Bíróság elé citálják, nyilvánvalóan a spekuláció világába tartozik. Az értelmezés, a cselekvés elmaradása és a bizonyítékok elégtelensége mind vezethetnek arra, hogy egy eset konkrét körülményei alapján a Bíróság semmi kifogásolhatót ne találjon. Valójában az a tény, hogy az EJEB hatásköre konkrét esetben történő egyezménysértések megállapítására terjed ki, azt jelenti, hogy előfordulhat, hogy nem képes, vagy éppenséggel nem hajlandó arra, hogy meglássa a fától az erdőt; egy elszigetelt eset nem mindig vezet rendszerhiba felismerésére." (Jeremy McBride)

Polyák Gábor: Párhuzamos valóságok – Az Alkotmánybíróság nyilvánosság- és médiaképe társadalomtudományi eredmények tükrében

"A médiáról és a nyilvánosságról való gondolkodás az elmúlt években egyértelműen irányt váltott, aminek során a média és a közönség közötti viszony újragondolása, a hétköznapi médiafogyasztás megértése elsődlegessé vált. E megközelítések közös jellemzője, hogy nem a polgári/politikai nyilvánosságra vonatkozó elméletek helyett fogalmazódnak meg, hanem azok kiegészítéseként." (Polyák Gábor)

Unger Anna: Általános választójog és előzetes regisztráció

"A jogszabályokat az AB megsemmisítette. Hogy a szándék ezt túléli-e, hamarosan, legkésőbb 2014-ben, kiderül." (Unger Anna)

Kállai Péter: Az alkotmányos patriotizmustól a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletéig

„A magyar politikai nemzet olyan képződménnyé válik, ahol az etnikai elemmel átitatott alkotmányos nemzetfogalom alá nem tartozó, de államalkotóként deklarált nemzeti és etnikai kisebbségek külön, kedvezményes mandátumokat érhetnek el az Országgyűlésben, míg a többségi kulturális nemzet tagjaival közjogi kapcsolatot létesítő szabályozás csak »félszavazatot« garantál az utóbbiaknak az országgyűlési választásokon.” (Kállai Péter)

Interjú

„Az Alaptörvény fő problémái nem oldhatóak meg jogértelmezéssel.” – Tóth Gábor Attilával Sólyom Péter beszélget

„Az Alkotmánybíróság minden fajsúlyosabb döntésében azt mondja, hogy az alaptörvény egységes és koherens egész. Ezt másképp látom, az alaptörvény egy jókora önellentmondás. Igyekszik nemzetközileg szalonképesnek látszani, de rendre előbukkannak a törzsi fogalmak. Próbál politikailag semlegesnek mutatkozni, de közben az épp most hatalmon lévő kormányzat aktuális céljait szolgálja. Ezért szerintem az Alkotmánybíróság ma a nehéz esetekben nem értelmezésre kényszerül a szó bevett értelmében, hanem választásra a demokratikus és antidemokratikus irányok között.” (Tóth Gábor Attila)

Fórum

Győri Gábor: Tovább szűkül a demokratikus akarat mozgástere

A Fundamentum 2012/4. számában újra elővettük a választójog témáját, és ezúttal arra kértük a szakértőket, hogy a formálódó választójogi szabályozásról egy átfogó véleményt alkossanak. Demokratikus választási rendszernek tekinthető-e még a kormány koncepciója? Melyek azok az elemek, amelyek esetlegesen túl mutatnak ezen? Mennyiben felel meg a szabályozás a nemzetközi jogi követelményeknek? Győri Gábor, Juhász Attila és László Róbert írták meg véleményüket a szerkesztőség által felvetett kérdésekre.

Juhász Attila, László Róbert : Az előzetes regisztráció és a demokrácia

A Fundamentum 2012/4. számában újra elővettük a választójog témáját, és ezúttal arra kértük a szakértőket, hogy a formálódó választójogi szabályozásról egy átfogó véleményt alkossanak. Demokratikus választási rendszernek tekinthető-e még a kormány koncepciója? Melyek azok az elemek, amelyek esetlegesen túl mutatnak ezen? Mennyiben felel meg a szabályozás a nemzetközi jogi követelményeknek? Győri Gábor, Juhász Attila és László Róbert írták meg véleményüket a szerkesztőség által felvetett kérdésekre.

(A Political Capital elemezőinek írása a www.valasztasirendszer.hu oldalon is elérhető.)

Dokumentum és kommentár

Balogh Lídia, Dinók Henriett, Pap András László: A jog által láthatatlan? A gyűlölet-bűncselekmények szabályozási kérdései és gyakorlati problémái

Balogh Lídia, Dinók Henriett és Pap András László közös tanulmányukban azt vizsgálják, hogy milyen problémákkal küzd a gyűlölet vezérelt bűncselekmények elleni fellépés. A szerzők tanulmányukban arra jutnak, hogy a gyűlölet vezérelte bűncselekmények elleni jogi fellépés hatékonysága legalább annyira a jogalkalmazói szándékon, mint a jogalkotás nyújtotta kereteken múlik, a látencia egyik fontos oka, hogy gyakran nem a megfelelő jogi minősítés alapján folynak az eljárások.

Döntés után

Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből

Rovatunkban ezúttal is ismertetjük a magyar Alkotmánybíróság közelmúltban hozott, emberi jogi vonatkozású határozatait. Az összefoglalókat készítette Enyedi Krisztián.

38/2012 . (XI. 14. ) AB határozat

  • Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés – jogállamiság elve
  • Alaptörvény II. cikk – emberi méltósághoz való jog
  • Alaptörvény XIII. cikk – tulajdonhoz való jogű

II/1477/2012. AB határozat a 38/2012 . (XI. 14. ) AB határozat kiegészítéséről

40/2012. (XII. 6.) AB határozat

  • Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés – jogállamiság elve
  • Alaptörvény XV. cikk (4) bekezdés – az esélyegyenlőség előmozdítása
  • Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdés – hatásköri korlátozás

IV/893/2012. AB határozat

  • Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdés – foglalkozás szabad megválasztásához való jog
  • Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdés – hátrányos megkülönböztetés tilalma

II/2602/2012. AB határozat

  • Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdés – törvény előtti egyenlőség

II/3012/2012 . AB határozat

  • Alaptörvény II. cikk – emberi méltósághoz való jog
  • Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdés – egyenlő bánásmód követelménye
  • Alaptörvény L) cikk – házasság és család védelme

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiből

Rovatunkban ezúttal is ismertetjük az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi fontos döntéseit.

Az Egyezmény 2. és 14. cikke: az élethez való jog és a megkülönböztetés tilalma

  • Fedorchenko és Lozenko Ukrajna elleni ügye (Összefoglalta: Bieber Ivóna)

Az Egyezmény 3. cikke:  A kínzás és embertelen bánásmód tilalma

  • Bureš Cseh Köztársaság elleni ügye (Összefoglalta: Bieber Ivóna)
  • Réti és Fizli Magyarország elleni ügye (Összefoglalta: Bieber Ivóna)

Az Egyezmény 3. és 8. cikke:  A kínzás és embertelen bánásmód tilalma; a magán- és családi élethez való jog

  • I. G. és mások Szlovákia elleni ügye (Összefoglalta: Buzás Péter)

Az Egyezmény 5. cikke: A szabadsághoz és biztonságoz való jog

  • James, Wells és Lee Egyesült Királyság elleni ügye (Összefoglalta: Bieber Ivóna)
  • Kędzior Lengyelország elleni ügye (Összefoglalta: Bieber Ivóna)
  • Hendrin Ali Said és Aras Ali Said Magyarország elleni ügye (Összefoglalta: Bieber Ivóna)

Az Egyezmény 8. cikke: A magán- és családi élethez való jog

  • P. és S. Lengyelország elleni ügye (Összefoglalta: Buzás Péter)

Szemle

Gacs Katalin, Finszter Nóra, Sidó Orsolya: Alkotmányjog az Alaptörvény után – konferenciabeszámoló

"A felsőoktatásnak nem az a dolga, hogy lojális alattvalókat vagy forradalmárokat neveljen, hanem az, hogy a tárgyi tudásra való autonóm reflexiót elősegítse."(Salát Orsolya)

A teljes szám letöltése egyben

Belív