2013/1 – Alkotmányos identitás

„Amennyire fontosak az országok közötti eltérések a körülményeket tekintve, annyira lényegesek az országokon átívelő, az alkotmányos identitás kialakulásának folyamatára jellemző hasonlóságok. Az identitást alakító alapvető dinamika kevésbé függ a sajátos kulturális vagy történelmi tényezőktől, mint inkább az alkotmányosságra mint jelenségre jellemző fejlődési folyamattól. […] A politikai, kulturális és intézményi berendezkedés lényeges eltéréseivel természetesen komoly különbség van abban, ahogyan ez a folyamat lezajlik, de hasznos egy összehasonlító elemzés akkor, ha az alkotmányos identitás kérdését általánosabban vizsgáljuk, az alkotmányos körülményekre érzékeny fogalmi kategóriákat alkalmazva. Ezek közül talán az alkotmányos diszharmónia a legfontosabb fogalom. Ennek központi eleme egy azonosítható értelmezési folytonosság az alkotmányos identitásra egyébként jellemző disszonanciák és ellentmondások között. Az alkotmányos identitás formálódása tehát nem egy eleve elrendelt folyamat […]. Az alkotmányjog és a politika diszharmóniái biztosítják, hogy egy nemzet alkotmánya […] egymástól meglehetősen eltérő jelentésekkel ruházható fel […].” (Gary J. Jacobsohn)

A fordítás alapjául szolgáló tanulmány: Gary J. Jacobsohn: Th e Formation of Constitutional Identities, in Comparative
Constitutional Law, Tom Ginsburg and Rosalind Dixon eds., Cheltenham and Northampton, Edward Elgar,
2011. 129–142, amit a szerző szíves engedélyével közlünk.

„Magyarországon a kétharmados többség magatartása láthatóan egy parlamenti főhatalmon alapuló rendszer irányába viszi el az alkotmányos rendet. Ezt a változást hivatott indokolni az állandó hivatkozás a közvetlen – és a többséget illetően óriási – választói felhatalmazásra. Ebbe a filozófiába illik a „nemzeti konzultációk” kérdéseire adott válaszokból merített közvetlen legitimáció is. E mögött feltehetően az áll, hogy a kormánytöbbség a megkapott hatalom minden eszközével élve meg akarja valósítani vízióját a magyar társadalomról és Magyarország jövőjéről. Ennek az elképzelésnek az eszmei hátteréhez a Nemzeti hitvallás és az Alaptörvény stílusa ad támpontot, néhány társadalompolitikai intézkedés is azonosítható. Az alkotmányos berendezkedéshez, azaz a hatalom korlátaihoz való viszonyt a miniszterelnök kijelentése világítja meg: a kétharmadnak semmi nem állhat ellen, maga az  alkotmány sem. A többséget felhatalmazó népakarat ugyanis korlátozhatatlan.”
(Sólyom László)

A rovatnak az alkotmányjog tantárgy oktatóihoz intézett kérdése az volt, hogy meg kell-e változnia a tárgy oktatásának az Alaptörvény és módosításainak hatályba lépését követően. Szükséges-e, és hogyan képzelhető el a képzés reformja, illetve fennál-e az  egyetemi oktató számára az adott hatalmi berendezkedéshez vagy a tárgyi alkotmányhoz való lojalitás követelménye?

A rovatnak az alkotmányjog tantárgy oktatóihoz intézett kérdése az volt, hogy meg kell-e változnia a tárgy oktatásának az Alaptörvény és módosításainak hatályba lépését követően. Szükséges-e, és hogyan képzelhető el a képzés reformja, illetve fennál-e az egyetemi oktató számára az adott hatalmi berendezkedéshez vagy a tárgyi alkotmányhoz való lojalitás követelménye?

A rovatnak az alkotmányjog tantárgy oktatóihoz intézett kérdése az volt, hogy meg kell-e változnia a tárgy oktatásának az Alaptörvény és módosításainak hatályba lépését követően. Szükséges-e, és hogyan képzelhető el a képzés reformja, illetve fennál-e az  egyetemi oktató számára az adott hatalmi berendezkedéshez vagy a tárgyi alkotmányhoz való lojalitás követelménye?

A rovatnak az alkotmányjog tantárgy oktatóihoz intézett kérdése az volt, hogy meg kell-e változnia a tárgy oktatásának az Alaptörvény és módosításainak hatályba lépését követően. Szükséges-e, és hogyan képzelhető el a képzés reformja, illetve fennál-e az egyetemi oktató számára az adott hatalmi berendezkedéshez vagy a tárgyi alkotmányhoz való lojalitás követelménye?

A rovatnak az alkotmányjog tantárgy oktatóihoz intézett kérdése az volt, hogy meg kell-e változnia a tárgy oktatásának az Alaptörvény és módosításainak hatályba lépését követően. Szükséges-e, és hogyan képzelhető el a képzés reformja, illetve fennál-e az egyetemi oktató számára az adott hatalmi berendezkedéshez vagy a tárgyi alkotmányhoz való lojalitás követelménye?

Dombos Tamás és Polgári Eszter írásában az Alkotmánybíróságnak a családok védelméről szóló törvénynek a család fogalmára és törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezéseit alaptörvény-ellenesnek találó határozatát elemzi. A szerzők szerint a határozat minden dogmatikai hibája és következetlensége ellenére is sok tekintetben előremutató.

Hanák András írása az Alaptörvény negyedik módosítását értékeli. Álláspontja szerint a negyedik módosítás az omnipotens alkotmányozó megnyilvánulása. Arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben az alkotmányozó nem vesz komolyan bizonyos alapjogokat, akkor az alapjogi katalógus többi alapjoga sincs biztonságban.

Naszladi Georgina az Alkotmánybíróság 3042/2013. (II. 28.) AB végzése kapcsán elemzi az Alkotmánybíróságnak azt az alapjogvédelmi szempontból aggályos állásfoglalását, amely szerint alkotmányjogi panasz-indítvány által nem kezdeményezhető alkotmánybírósági eljárás, ha az kizárólag jogalkalmazási tilalom kimondására irányul.

Karsai Dániel kommentárjában az Alkotmánybíróságnak az egyházügyi törvény alkotmányossági vizsgálatáról szóló határozatát elemzi. Megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a törvény megalkotási nem felelt meg az alapvető eljárási szabályoknak sem, az alkotmánybírák nem semmisítették azt meg, és ezzel feladták a „közjogi érvényetelenség” kapcsán korábban követett gyakorlatukat.

Rovatunkban ezúttal is ismertetjük a magyar Alkotmánybíróság közelmúltban hozott, emberi jogi vonatkozású határozatait.

3/2013. (II. 14.) AB határozat

• Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdés – békés gyülekezéshez való jog

4/2013. (II. 21.) AB határozat

• Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés – jogállamiság elve
• Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdés – véleménynyilvánítás szabadsága
• 14/2000. (V. 12.) AB határozat

3046/2013. (II. 28.) AB határozat

• Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés – jogállamiság elve
• Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdés

IV/3411/2012. AB határozat

• Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés – tisztességes eljáráshoz való jog
• Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésében – védelemhez való jog

Az összefoglalókat Enyedi Krisztián készítette.

Rovatunkban ezúttal is ismertetjük az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi fontos döntéseit.

Az Egyezmény 2. cikke, az élethez való jog

• Z. Lengyelország elleni ügye (Összefoglalta: Buzás Péter)

Az Egyezmény 8. cikke, a magán- és családi élethez való jog

• G.B. és R.B. Moldova elleni ügye (Összefoglalta: Buzás Péter)

Az Egyezmény 10. cikke, a véleménynyilvánítás szabadsága

• Martin és mások Franciaország elleni ügye (Összefoglalta: Kóczián Sándor)
• Ressiot és mások Franciaország elleni ügye (Összefoglalta: Kóczián Sándor)
• Az Animal Defenders International Egyesült Királyság elleni ügye (Összefoglalta: Kóczián Sándor)

Az Egyezmény 14. cikke, az i. kiegédzítő jegyzőkönyv 2. cikkével összefüggésben, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az oktatáshoz való jog

• Horváth és Kiss Magyarország elleni ügye  (Összefoglalta: Balogh Éva)

Michel Rosenfeld: The Identity of the Constitutional Subject. Selfhood, Citizenship, Culture, and Community, USA – Canada, Routledge, 2010.

„Az alkotmányos patriotizmus helyett egy emberi jogi patriotizmusra és – ehhez kapcsolódóan – az »alkotmányos szükségszerűségre « építve képzelhető el egy nemzetek feletti alkotmányos identitás.” (Michel Rosenfeld)

Tóth Gábor Attila (ed.): Constitution for a Disunited Nation – On Hungary’s 2011 Fundamental Law, Budapest-New York, Central European University Press, 2012.

"Pszichológusok szerint az embernek három kérdést kell magának feltennie az önismerethez: Honnan jött? Hol van? És merre tart? Ezek a kérdések játszva parafrazálhatóak Magyarország politikai közösségének elmúlt éveire: Mi történt? Mi zajlik? Mi fog történni? A Constitution for a Disunited Nation című kötet egyik erénye, hogy mindhárom kérdésre megpróbálválaszt adni." (Szigeti Tamás)

Essays

Gary J. Jacobsohn argues that there are attributes of a constitution that allow us to identify it as a constitutional identity, and that there is a dialogical process of identity formation that enables us to determine the specific identity of any given constitution. Representing a mix of aspirations and commitments expressive of a nation’s past, constitutional identity also evolves in ongoing political and interpretive activities occurring in courts, legislatures, and other public and private domains. The article explores these questions drawing on examples, among others, from India, Ireland, Israel, South Africa, Turkey, and the United States.

Forum

Given the recent sweeping changes in the Hungarian constitutional structure, induced by the coming into force of the Fundamental Law and its substantive amendments, we have asked constitutional law professors about how this effects their curriculum and educational strategies. Given that constitutional identity is in the focus of this issue, we were particularly interested about views on what kind of loyalty is required towards this institutional structure and the constitution itself.

Interview

László Sólyom, the first President of the Constitutional Court, and former President of the Republic talks with Kriszta Kovács about the new Hungarian constitutional order after the 2011 Fundamental and its Fourth Amendment. Sólyom claims the new constitution envisages a system based on an almost absolute parliamentary sovereignty, in which the amendment power of the Parliament is unlimited, and the Constitutional Court isn’t the main body of constitutional protection anymore.

Documents and Commentaries

In his commentary, Tamás Dombos and Eszter Polgári analyze the Constitutional Court’s decision quashing the Article 7 and 8 of the cardinal law on the protection of families adopted in December 2011. The definition of family in Article 7 of the Act ignored many possible – and prevalent – relationships outside marriage, both of different and same-sex couples. Furthermore, Article 8 of the Act was in contradiction with other legislation in force, thus creating legal uncertainty. The Court found both provision unconstitutional. The Court based its argumentation on a so-called sociological notion of family which the Court defined as a “stable emotional and economic community, based on mutual care and aimed at a common goal.”According to the authors the decision of the Constitutional Court in spite of the deficiencies of the text is a step forward.
Based on the decisions of the Constitutional Court Georgina Naszladi examines the standpoint of the Court according to which no constitutional court procedure can be initiated based on a constitutional complaint whose only aim is to prohibit the application of law. According to the author such standpoint of the Court threatens the legal remedy nature of the constitutional complaint.
In his commentary regarding the decision of the Constitutional Court on the law on the status of the churches, Dániel Karsai claims that the legislative procedure has been unconstitutional, and yet the Court failed to annul the law. This practice, Karsai argues endangers the future of the so called “public law invalidity” jurisprudence of the Court.
András Hanák wrote a commentary on the Fourth Amendment to the Fundamental Law of Hungary. He considers the amendment as a gesture of the omnipotent constitution-making body. He argues that if the amendment power does not take certain rights seriously, it endangers all other fundamental rights as well.
 

After Decision

In this column summaries of some of the recent decisions of the Hungarian Constitutional Court and the European Court of Human Rights are presented.