Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
Menüpontok

2009/3 – 20 éves jogállam

Tanulmány

Arató András: Sikeres kezdet után részleges kudarc ? merre tovább? Posztszuverén alkotmányozás Magyarországon

"A magyar Alkotmánybíróság erős szerepe az eredeti alkotmányozásban egyszerre jelzi az új posztszuverén paradigma dominanciáját és annak nem teljesülését a magyar folyamatban. Míg a testület működésének első időszakában képes volt kompenzálni azt, ami hiányzott vagy befejezetlen maradt, sokkal inkább a mögöttes legitimációs probléma -- és nem a tagok személyének változása -- okolható azért, hogy ez a fajta kvázi alkotmányozó magatartás idővel egyre kevésbé tűnt elfogadhatónak."

Halmai Gábor: Alkotmányos értékek és demokratikus konszolidáció

"A politikai szereplők közötti alkotmányos konszenzus elveszésének leírt folyamata együtt járt azzal, hogy ezek az aktorok, illetve utódaik egy része mára egyáltalán nem vallja a rendszerváltáskor elfogadottnak tűnt alkotmányos értékeket, és részben ennek következtében támogatóik, a társadalom jelentős része számára szintén nem fontosak az alkotmányos demokrácia elvei."

A Princetoni alapelvek az univerzális joghatóságról

A nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonás kérdéseivel foglalkozó Princetoni alapelvek.

Fordította: Müller Ákos.

Interjú

"Remélem, megmaradunk az 1989-es alkotmányos forradalom útján." ? Kőszeg Ferenccel Halmai Gábor és Sólyom Péter beszélget.

"...a mélyreható különbség a népi és a demokratikus ellenzék között mindig is fennállt, ... szerintem soha nem állt fönn a lehetősége annak, hogy ez a két társaság az alapkérdésekben egyetértsen."

Fórum

A 20 éves alkotmány

A demokráciába és a kapitalizmusba való "kettős átmenet" huszadik évfordulójára emlékező számában fólyóiratunk leltár készítésére kérte fel a kerekasztal-tárgyalások egyes résztvevőit és a rendszerváltás néhány kutatóját. A szerkesztőség felkérő levelében abból indult ki, hogy a kerekasztaltárgyalásokon, illetve az Ellenzéki Kerekasztal vitái során kiformálódott mai alkotmányos alapszerkezet, mely kiegészült az MDF--SZDSZ-paktum módosításaival és az Alkotmánybíróság korai alapjogi határozataival, mára jobb és bal oldalról egyaránt támadások kereszttüzébe került. Általában és részleteiben is alapvető viták folynak a rendszerváltás során kialakult intézményrendszer megváltoztatásáról. Örök téma a választási rendszer, és vele szoros összefüggésben a parlamenti képviselők számának módosítása, a köztársasági elnök helyzete, de az Alkotmánybíróság státuszáról is vannak alternatív elképzelések, nem is beszélve a kerekasztal-tárgyalások egyik állandó vitás kérdéséről, a nyilvánosság és a sajtószabadság problémáiról, továbbá a szólásszabadság határairól. Egyebek között azt kérdeztük a felkért hozzászólóktól, vajon mennyiben tekinthetők ezek a viták a rendszerváltás kori viták folytatásának? Hogyan hagyományozódtak az akkori vitapozíciók a mai vitákra? Melyek azok a konfliktusok, amelyekre számítottak a tárgyalások résztvevői, amelyek kivédését az új intézmények legfontosabb céljának tekintettek? Illetve melyek azok a helyzetek, amelyekkel nem számoltak az „alkotmányozók”, és esetleg az alkotmányos rendszer végzetes meggyengülését okozhatják? Melyek azok az intézményes megoldások, amelyekben konszenzus volt a rendszerváltás során? Felkérésünkre a rovatban kifejti véleményét Bozóki András, Bruszt László, Hack Péter, Pető Iván, Zlinszky János, Somogyvári István és Kulcsár Kálmán.

Dokumentum és kommentár

Földes Ádám: TASZ versus MeH ? Egy per a kormányülések anyagainak nyilvánosságáért

"Az ismertetett per csak próbaper, az eljárás célja pusztán annyi volt, hogy kiderüljön, hogyan működnek a kormányülések nyilvánosságára és a minősített adatok felülvizsgálatára vonatkozó törvények, és hogyan működnek ezekben az ügyekben a bíróságok. A kikért adatok tartalma lényegtelen. Az adatvédelmi biztoshoz forduló panaszos egy újságíró volt, aki a TASZ pere nyomán az adatvédelmi biztos eljárását tesztelte. Sajnos nem túl biztatók a kilátások abban az esetben, ha tényleg valami baj történne, és valódi tétje lenne a kormányülésen történtek, illetve egyes minősített adatok megismerésének."

Döntés után

Polgári Eszter: Az Emberi Jogok Európai Bróságának legutóbbi döntéseiből

Az Egyezmény 3.cikke, a kínzás tilalma: Abdolkhani és Karimnia Törökország elleni ügye.

Az Egyezmény 8. cikke, a magán- és a családiélet tiszteletbentartásához való jog: Szuluk Egyesült Királyság elleni ügye.

Az Egyezmény 10. cikke, a véleménynyilvánítás szabadsága: Verein gegen Tierfabriken Schweiz (VgT) Svájc elleni ügye.

Az Egyezmén 11 . cikke, a gyülekezés és egyesülés szabadsága: Herri Batasuna és Batasuna Spanyolország elleni ügye.

Enyedi Krisztián: A Német Szövetségi Alkotmánybíróság az illegálisan szerzett bizonyítékokról

22/B/2003 . AB határozat
Alkotmány 57. § (1) bekezdés – a bírósághoz fordulás joga
Alkotmány 57. § (5) bekezdés – jogorvoslathoz való jog
Alkotmány 59. § (1) bekezdés – jó hírnévhez való jog
42/2004. (XI. 9.) AB határozat

71/2009. (VI. 30. ) AB határozat
Alkotmány 9. § (2) bekezdés – a vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadsága
Alkotmány 61. § – vélemény- és sajtószabadság
Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés – a diszkrimináció tilalma
Alkotmány 70/B. § (1) bekezdés – a foglalkozás szabad megválasztása
46/2007. (VII. 7.) AB határozat

82/2009. ( V II. 15. ) AB határozat
Alkotmány 28/C. § – országos népszavazás
40/2004. (X. 27.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből

Szemle

Somody Bernadette: Megérthető alkotmány

"A módosítások lehetnek jó és rossz irányúak. Az eddigi és jövőbeli változások értékeléséhez van morális és jogi mérce. A húszéves magyar alkotmány szövege és az értelmezési gyakorlat kezdeti alapvetései magukban hordják a lehetőséget, hogy Magyarország valamelyest megközelítse a szabad és egyenlő polgárok közösségének ideáját. De azt sem lehet kizárni, hogy a közösségi gyakorlat formálói sokkal inkább a tekintélyuralom, a privilégiumok és a diszkrimináció országává változtatják a köztársaságot." (Tóth Gábor Attila, Túl a szövegen. Értekezés a magyar alkotmányról, Osiris, Budapest, 2009, pp. 314.)

Az írás a könyv 2009. június 23-i bemutatóján elhangzott szöveg szerkesztett változata.

Jogvédők

Farkas Lilla: A miskolci deszegregációs per első felvonása

A miskolci deszegregációs per tanulságait foglalja össze írásában Farkas Lilla ügyvéd. Az Esélyt a gátrányos helyzetű gyermekeknek alapítvány mint felperes keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a helyi önkormányzat több általános iskola integrálását úgy hajtotta végre, hogy a cigány, illetve hátrányos helyzetáű gyermekeket jogellenesen elkülönítette.