Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
Menüpontok

2016/2-4 – A büntetőhatalom korlátai

Tanulmány

Tóth Gábor Attila: Demokrácia és diktatúra között: az autoritarizmus

„...összehasonlító elemzések szerint az autoritarizmus legfontosabb új jellegzetessége, hogy a legtöbb tekintetben demokrácia látszatát kelti... Az alkotmányos homlokzat mögött azonban szisztematikus önkényuralom érvényesül.” (Tóth Gábor Attila)

Sajó András, Clare Ryan: A bírói érvelés és az új technológiák – Gondolati keretek, újdonság, alapjogok és az internet

„Úgy tűnik, hatalmas nyomás nehezedik az internetes szabadságra: bármely fordulat, amely bekövetkezik ezen a területen, messzemenő következményekkel jár a szólásszabadságra nézve […]. A bíróságok egyre többször találják szembe magukat a nehéz kérdéssel, hogy miként lehet összeegyeztetni a korábbi joggyakorlat doktrínáit az új valósággal, ugyanakkor a válaszokat még senki nem fogalmazta meg teljes egészében.”
(Sajó András – Clare Ryan)

Mészáros Gábor: A „szabályozatlan” kivételes állapot amerikai modellje: tévút vagy követendő példa?

„Ettől függetlenül a modell összességében képes volt az önkorrekcióra, és az amerikai állampolgárok nem maradnak hatékony jogvédelem nélkül.”
(Mészáros Gábor)

Kadlót Erzsébet: Útközben Fouche-tól Foucault-ig. A titkos eljárások és eszközök térnyerésének alakulása a büntetőeljárásban

„...alkotmányos tétel, hogy a titkos eszközök alkalmazására egyetlen hatóságnak sem adható korlátlan felhatalmazás, az alkalmazás okát (indokait), feltételeit, megengedhetőségét – a célhoz kötöttség elve mentén, elvi alapon, absztrakt szempontok szerint – a törvényben meg kell határozni.”
(Kadlót Erzsébet)

Fórum

Elek Balázs: A jogerő újraszabályozása a készülő büntetőeljárási törvényben

Fórum a készülő büntetőeljárási törvényről

Elek Balázs írásában azt vizsgálja, hogy jogbiztonság követelményének a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény jogerővel kapcsolatos szabályai eleget tesznek-e, illetve milyen tervezett változásokat hoz a készülő új büntetőeljárási törvény eddig megismerhetővé vált szövegtervezete. Koósné Mohácsi Barbara írásában emberi jogi szempontból elemzi azt, hogy hogyan alakult a törvényes vád szerepe a magyar büntetőeljárási jogban. Czine Ágnes az új büntetőeljárási törvény tervezetének a kényszerintézkedésekre vonatkozó szabályait elemzi a magyar Alkotmánybíróság, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga fényében.

Koósné Mohácsi Barbara: A vád „törvényessége” az új büntetőeljárási törvény tervezetében

Fórum a készülő büntetőeljárási törvényről

Elek Balázs írásában azt vizsgálja, hogy jogbiztonság követelményének a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény jogerővel kapcsolatos szabályai eleget tesznek-e, illetve milyen tervezett változásokat hoz a készülő új büntetőeljárási törvény eddig megismerhetővé vált szövegtervezete. Koósné Mohácsi Barbara írásában emberi jogi szempontból elemzi azt, hogy hogyan alakult a törvényes vád szerepe a magyar büntetőeljárási jogban. Czine Ágnes az új büntetőeljárási törvény tervezetének a kényszerintézkedésekre vonatkozó szabályait elemzi a magyar Alkotmánybíróság, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga fényében.

Czine Ágnes: A kényszerintézkedések az új büntetőeljárási törvényben

Fórum a készülő büntetőeljárási törvényről

Elek Balázs írásában azt vizsgálja, hogy jogbiztonság követelményének a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény jogerővel kapcsolatos szabályai eleget tesznek-e, illetve milyen tervezett változásokat hoz a készülő új büntetőeljárási törvény eddig megismerhetővé vált szövegtervezete. Koósné Mohácsi Barbara írásában emberi jogi szempontból elemzi azt, hogy hogyan alakult a törvényes vád szerepe a magyar büntetőeljárási jogban. Czine Ágnes az új büntetőeljárási törvény tervezetének a kényszerintézkedésekre vonatkozó szabályait elemzi a magyar Alkotmánybíróság, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga fényében.

Dokumentum és kommentár

Bárd Petra: Az Aranyosi- és Căldăraru-ítélet

„Az Aranyosi- és Căldăraru-ügyben született ítélet az első, ahol a Bíróság tesztet dolgozott ki a kölcsönös elismerés elve alóli kivételre, kifejezetten az emberi jogokra hivatkozással. Kérdéses azonban, hogy az Aranyosi- és Căldăraru-ügy erős precedensértékkel bír-e a jövőben; különös tekintettel arra, hogy az eset viszonylag egyszerű megítélését két szempont is elősegítette: egyrészt egy abszolút jog sérelmének veszélye merült fel, másrészt a veszélyt rendkívül erős bizonyítékok támasztották alá.”
(Bárd Petra)

Szabó Attila: A menekültek és oltalmazottak integrációjára vonatkozó nyári jogszabályváltozásokról

„A menekültek és oltalmazottak integrációjában jelentős visszalépés történt Magyarországon a nyári jogszabályváltozásoknak köszönhetően. A menedékjog pedig kiürül, ha annak szociális dimenziója megszűnik.”
(Szabó Attila)

Szigeti Tamás, Simon Éva: A hozzászólás szabadsága: a közvetítő szolgáltatói felelősség aktuális kérdéseiről

„[A]z MTE-döntés, bár nem írja felül a precedens értékű Delfi AS kontra Észtország ítéletet, a korábbi szerencsétlen döntés korrekciójaként fogható fel. A döntés bemutatása tehát jó alkalmat teremt, hogy az internetes szólásról alkotott ellentétes felfogásokra rámutassunk.”
(Szigeti Tamás – Simon Éva)

Döntés után

Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből

Rovatunkban ezúttal is az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi fontos döntéseit és a magyar Alkotmánybíróság közelmúltban hozott, emberi jogi vonatkozású határozatait foglaljuk össze.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteiből

Rovatunkban ezúttal is az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi fontos döntéseit és a magyar Alkotmánybíróság közelmúltban hozott, emberi jogi vonatkozású határozatait foglaljuk össze.

Jogvédők

Lukács Krisztina: Új elem a büntetés-végrehajtás jogállami kontrollrendszerében – Gondolatok a hazai nemzeti megelőző mechanizmusról

Lukács Krisztina e cikkében az alapvető jogok biztosa által kifejtett ellenőrző tevékenységet vizsgálja, amelyet a hazai szankciórendszer legsúlyosabb büntetése, a szabadságvesztés végrehajtása felett gyakorol mint az ENSZ kínzás elleni egyezményének fakultatív jegyzőkönyve alapján létrehozott Nemzeti Megelőző Mechanizmus. A nemzeti megelőző mechanizmus működésének értékelése előtt azonban röviden áttekinti a nemzetközi és hazai előzményeket, amelyek a kontrollmechanizmus alkalmazásához vezettek.

Kazai Viktor Zoltán, Ivány Borbála: Van még új a Nap alatt – További javaslatok a börtönök túlzsúfoltságának tartós enyhítésére

Kazai Viktor Zoltán és Ivány Borbála ezen írásukban áttekintetik a hazai és nemzetközi szakirodalomban, valamint a nemzetközi szervezetek ajánlásaiban megfogalmazott megoldásokat a börtönök túltelítettségének csökkentésére. Az összegyűjtött információk alapján olyan javaslatokat fogalmaznak meg, amelyeknek a magyar jogrendszerbe való átültetése nem okozna különösebb nehézséget, amelyek rövid, középhosszú és hosszú távú megoldást jelenthetnek a bv. intézetek túlzsúfoltságának enyhítésére, és amelyek megvalósítása nem igényel túlzott mértékű pénzügyi ráfordítást.

Abstracts

English abstracts

A teljes szám letöltése egyben

Teljes szám