Fundamentum
Az emberi jogok folyóirata.
Menüpontok

2016/1 – Alapjogi ítélkezés

Tanulmány

Varju Márton: Jogértelmezés és kontextus: az Európai Bíróság újabb alapjogi ítélkezési gyakorlata

„Az alapvető jogok védelme az Európai Unióban – Miguel Maduro kifejezését kölcsönvéve – »kettős alkotmányos életet« él. Egyrészről fontos rendszerstabilizációs és rendszerkonszolidációs eszközként alkalmazták, amely révén megtörténhetett az uniós jogrendszer olyan célú jogállamiasítása, hogy az alkalmas legyen az integrációs célok kiszolgálására. Másrészről fontos szerepet játszott abban, hogy az uniós jog először jogi alapelv, majd politikai elvárás, végül alkotmányos követelmény teljesítéseképpen megfeleljen az elsősorban a közhatalom korlátozhatóságát magában foglaló jogállamiság követelményének.”

Balogh Éva: A megkülönböztetés művészete: bírói mérlegelés a közszereplőkkel kapcsolatos közlések szabadsága kapcsán

„Arra a kérdésre, hogy mit várhat egy demokratikus társadalom a jogbiztonságot megteremteni és fenntartani kívánó bíróságaitól, a következő megfontolások adhatják meg a választ. Mindenekelőtt azt, hogy a bíróságok a szólás- és sajtószabadság érvényesülése kapcsán nyitottak és inkább megengedőek, mint korlátozóak legyenek. Emellett az is fontos, hogy a bemutatott szempontok szerinti különbségeket a bíróságok minden esetben lépésről lépésre mérlegeljék, és döntésüket kellő részletességgel mindezen pontokban érvekkel alátámasztva indokolják.”

Majtényi Balázs: Az Alaptörvény és a jogirodalom

„A szöveg három lényegi állítást tesz; elsőként azt, hogy fontos különbséget tenni az alkotmányt elfogadó és elutasító álláspontok között. A második, ehhez kapcsolódó kiindulópontja az elemzésnek, hogy nem létezik értéksemleges alkotmányjog-tudomány. Harmadsorban pedig amellett érvel, hogy a jogirodalmi szövegek a negyedik módosítás után már nem egy, hanem két tengely mentén értelmezhetők: az Alaptörvény legitimitását elutasító és azt elfogadó álláspontok mellett a közjogi rendszerről belső és külső nézőpontból tett állítások is elkülöníthetők.”

Interjú

Hogy ne kelljen a múltat végképp eltörölni? Lévay Miklós leköszönt alkotmánybíróval Kazai Viktor Zoltán beszélget

„Sokkal inkább azt láttuk magunk előtt – és tették, tettük – sokan a korosztályomból is, hogy olyan helyzetekben, amelyekkel az ember nem ért egyet száz százalékig, de hiszi, hogy valamit meg tud tartani az adott területen, szakmában, hivatásban abból, ami szerinte értékes, akkor szembenéz ezzel a kihívással, és »marad«. Hogy ez a megközelítés jár több társadalmi haszonnal, vagy egy radikálisabb, azon persze lehet vitatkozni. Én mindenesetre úgy gondoltam, hogy a korábbi alkotmány alapján kifejlődött értékrendet, alkotmánybírósági gyakorlatot az Alaptörvény keretei között is érvényesíteni lehet, tekintettel az alkotmányos folytonosságra, a jogfolytonosságra. Ez volt az, ami engem alkotmánybíróként megtartott.”        (Lévay Miklós)

Fórum

Dojcsák Dalma: Beszűrődő alapjogok - alapjogi bíráskodás és annak hiánya a rendesbíróságok gyakorlatában: ki védje az alapjogokat?

Alapjogi bíráskodás Magyarországon

Rovatunk szerzői, Dojcsák Dalma, Kovács András György, Navratil Szonja és Biczó László, a magyar rendesbíróságok alapjogi ítélkezési gyakorlatát tekintik át, és vizsgálják annak lehetőségeit, jövőbeli esélyeit, többek között a szólásszabadság, a közigazgatási bíráskodás, a magyar bírói integritás és az intézményi adottságok kérdésén keresztül.

Kovács András György: Közigazgatási bíráskodás - erősödő alapjogvédelem?

Alapjogi bíráskodás Magyarországon

Rovatunk szerzői, Dojcsák Dalma, Kovács András György, Navratil Szonja és Biczó László, a magyar rendesbíróságok alapjogi ítélkezési gyakorlatát tekintik át, és vizsgálják annak lehetőségeit, jövőbeli esélyeit, többek között a szólásszabadság, a közigazgatási bíráskodás, a magyar bírói integritás és az intézményi adottságok kérdésén keresztül.

Navratil Szonja: Alkotmányos környezet, szervezeti kultúra, integritás

Alapjogi bíráskodás Magyarországon

Rovatunk szerzői, Dojcsák Dalma, Kovács András György, Navratil Szonja és Biczó László, a magyar rendesbíróságok alapjogi ítélkezési gyakorlatát tekintik át, és vizsgálják annak lehetőségeit, jövőbeli esélyeit, többek között a szólásszabadság, a közigazgatási bíráskodás, a magyar bírói integritás és az intézményi adottságok kérdésén keresztül.

Biczó László: Az alkotmányvédelem bírósági arculatának barázdái közt

Alapjogi bíráskodás Magyarországon

Rovatunk szerzői, Dojcsák Dalma, Kovács András György, Navratil Szonja és Biczó László, a magyar rendesbíróságok alapjogi ítélkezési gyakorlatát tekintik át, és vizsgálják annak lehetőségeit, jövőbeli esélyeit, többek között a szólásszabadság, a közigazgatási bíráskodás, a magyar bírói integritás és az intézményi adottságok kérdésén keresztül.

Dokumentum és kommentár

Somody Bernadette: A rendőrarcképmás-ügy mint az alapjogi ítélkezés próbája

„A felszínen az Alkotmánybíróság és a rendesbíróság feszül egymásnak: melyik bírói fórumé a végső szó az alkotmányos alapjogokat korlátozó polgári személyiségvédelmi ügyben? Az intézményi konf liktus mögé nézve a magyar alapjogi ítélkezés kórképe sűrűsödik a rendőrarcképmás-ügybe. Azt láthatjuk, hogy a valódi alkotmányjogi panaszeljárás – hiába hozott az Alkotmánybíróság az alapjogok szempontjából kedvező, és a rendesbírósági ítéletet megsemmisítő döntést – önmagában nem bizonyult gyógyszernek: a rendesbíróság a döntés ellenére ragaszkodott alapjogsértő álláspontjához.”      (Somody Bernadette)

Döntés után

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteiből

Az Egyezmény 8. cikke, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog
Pajić Horvátország elleni ügye

Az Egyezmény 10. cikke, a véleménynyilvánítás szabadsága
Couderc és Hachette Filipacchi Associés Franciaország elleni ügye
Cengiz és mások Törökország elleni ügye
A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és az Index.hu zrt. Magyarország elleni ügye
Karácsony és mások Magyarország elleni ügye

Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből

36/2015. (XII. 16.) AB határozat
3/2016. (II. 22.) AB határozat
6/2016. (III. 11.) AB határozat
8/2016. (IV. 6.) AB határozat
 

Abstracts

English abstracts

ESSAYS

Márton Varju's article article looks at the most important recent developments in the human rights jurisprudence of the EU Court of Justice. It examines, in particular, whether the judicial treatment of the human rights issues in the relevant cases represent something conceptually or systematically diff erent from the previous practices of the court, or they continue with and reinforce existing patterns in the judicial interpretation and application of human rights in the EU. Since the earliest judgments, the human rights jurisprudence of the EU Court of Justice has been infl uenced by a number of considerations, such as the consolidation of EU integration, introducing rule of law elements into the integration process, or the ensuring the eff ectiveness of legally expressed EU obligations, which as expressed in judicial interpretation provided the protection of human rights before the EU Court of Justice multiple, parallel conceptual and systemic bases. The recent rulings examined in this article –the new Opinion on the accession of the EU to the ECHR and the groundbreaking online data protection cases – seem to confi rm the continued relevance of these considerations for judicial interpretation leaving little doubts as to what can be expected from the EU Court of Justice in this domain.
 
In her essay, Éva Balogh deals with the judicial practice in cases involving the criticism of public offi cials. Discussing the case law of the Hungarian Constitutional Court and ordinary courts, as well as various foreign and international courts, and especially that of the European Court of Human Rights she concludes that even though most of the courts use joint standards, but the decisive factor of the jurisprudence is the own deliberation of the particular judges in given cases, what she calls the ‘art of distinction’.

Balázs Majtényi's paper surveys the academic literature on the new Fundamental Law in Hungary and makes three statements. Firstly, it argues that it is important to distinguish between scholars and texts that accept and ones that refuse to accept the new constitution. Secondly, the analysis contends that there are no value-neutral methods of constitutional research. Th irdly, it argues that since the Fourth Amendment the academic literature on the new constitution can be interpreted along not one, but two diff erences: in addition to the diff erence between the acceptance and refusal of the legitimacy of the Fundamental Law, opinions that are made from an internal or external viewpoint on the new constitutional system are separable too.
 
INTERVIEW
Miklós Lévay, former member of the Constitutional Court of Hungary gave his fi rst interview right after the expiry of his mandate. Lévay gives a valuable insight to the working of the Constitutional Court between 2007 and 2016. He touches upon several topics from diff erent areas: his personal ambitions, the changes of the criminal legal system, the signifi cance of international law in the decision-making of the court, the role of the constitutional court in the political and legal turmoil after 2010, the new legal institutions introduced by the Fundamental Law, etc.
 
FORUM
In this column, Dalma Dojcsák, András György Kovács, Szonja Navratil and László Biczó analyze the fundamental rights adjudication practice of ordinary courts in Hungary, considering issues like freedom of expression litigation, administrative law, integrity and the overall institutional setting.

AFTER DECISION
In this column summaries of a US Supreme Court decision, and some of the recent decisions of the European Court of Human Rights, and the Hungarian Constitutional Court are presented.